A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. március 23., 8. rendkívüli

kát is tartanak. 14-15 hallgatót vesznek

• t

fel .minien kritika 4« megválasztás nélkül, s kifogásolható az _s, hogy idegen előadók is részt vesznek abban. Nem látja be,hogy miért ne vehetne fel a fogászati kiiniKa 8 mai 5-4 helyett 10-14 gyakornokot, kik ingyen megtanulhatnák azt-, a miért most fejenként 2400 K:át kérnek.

Nagyon meggonioi auiu, »«.uv «ár \jj a,

• i

hogy miként határoz a kar.s szerinte leg• * jobb volna ezt egy bizottságnak kiaini.

BÁRSONY JÁNOS nemtartja szűkéé“

gesnek bizottság kikul lését,a mi késlelt

teti az elintéséz, Ez az intiéfcmény egy non sens, betolakoiáé az egyetemre. Nincs rajta mit vitatkozni, javasolja az elutasítást.

GRÓSZ EMEL emlékszik, hogy ez üggyel

már nem először foglalkozik a facultás. Úgy emlékszik,hogy akkor is beteg intézménynek tartotta a fogorvosok egyesuxetene* fvgasz szakiskoláját és vele minien közösséget meg tagaiott. Jó volna, ha a régi határozatnak utána nézne a iékán. Az orvosképzésnek volna ez feladata, ie az orvosképzés bizottsága a fogaszuA.Ktu soua sem tudott zöli ágra vergőini.

KUZMIK PÁL tuija,’hogy á fogorvos

■0

képzés ügyében ven kikülive egy bizottság ; a annak tesséK ezt kiadni. Helytelennek tartja, hogy a klinika h. igazgatója olyan ...agámvállalkozásba bocsátkozik,a milyenre az itt ülő klinikus fcanároK gondolni sem mernének.- Kérdi milyen megiuéHtben részesülne ő, ha nála a sebészkedést csak 2500 vagy’ 500 K.-ért lehetne megtanulni és csak