A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)
1920. március 2., 7. rendkívüli
lo obszekóttetesében kei’euhetjük. A huuovernig által hangoztatott üluoztetés éa Z J.i.1 atusok a Vo.'üöuA. részérŐ1 kibe® furcsán hangzik, ha pfcluául aZ iue mellékelt levelet olvassuk el, melyben huuovernig igen tiezft telt tvtáiöü elvtárs" megszóll itással és őszinte igaz linziéi ettel" ff befejezéssel ir. Ugyancsak a főváros kommunista vezetőségével való j oviszonya mellett szol az ia, hogy a László Jenő, már fel^oztott lifcpbiüuo, panaszára meginaitott ellene való vizsgálatban felmentették. A Bethesua korház ügyben cem fogadható ül teljesen Huuovernig veuekezéee, mert tény az, Hogy Ő e kórház, megszsmlelé^ekor a tanú vallomások szerint nem csak annak elmeosztályá való átalakításáról éa a szomszédos magán telek elszocial izálásárcl tárgyalt részletesen, ae meg azt is kiszámította, hogy naponta mennyi iuc blatt éa mily villamoaokan juthat el a Szent Járóé kórháztól a Bütheodáig. Heu. valószínű, rogy mindezt csak azért tette volna, mert nem tuuta, nog'y az ott lévő ox’vooOk és igazgató nem e voroe ff erzelmuek", ami annál . fúrceább, mert az Őt kai tuzolo Biberauer nichácu igazgató református lelkész és neki régi iskola társa volt. nézetünk tenát az, hogy igenis 6 nem iaegenkeuett volna e kórháznak osztályai oz való Csatolásától és hogy ez mégsem tórtént meg, nem Ő rajta múlt. Huuovernig azon állitása sem alapul szin tiszta igazságon, i.ogy ő már azért sem akarhatott korházi osztályához még több osztályt vagy korházat Csatolni, mert már a forraualom előtt is lemondott a voróakereszt egyletnél vizelt katonai állásáról, hogy a fővárobi szolgálatát zavartalanul láthassa el, mert mint az Caupor tanácsnok által a polgáraiét*terhez intézett jelentéséből kitűnik, Ő ezen állásáról a polgármester föls’zoll itására monuott le, mert az
