A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)
1920. március 2., 7. rendkívüli
A. Bethesaa korházba mir t ozakértót Küldték kí éö bár elismeri, hogy ott, alapos ód hosszas szemlét tirtott ód a kórház atal ikitását elmeosztályá íz ottani orvosokkal óz igazgatóval megtárgyalta, ae esze-ágában zem volt azt .Komolyan gondolni, még kevesbbé aKarta azt Jánoa kórháza. osztályához Caatoltatni. Hogy a zzemlét látszólag ily céllal vezette ód bogy az ottani orvosoknak nem nyilatKozott, ízt úgy magyarázza, XiOgy nem tudhatta azoknak vöff róa" vagy fenér" voltát. Azt azonban tagadja,bogy a szemle után bzollöz ur. - nál a kórháznak elmeOoztályá vale átalaaitáda ez sajat osztályához való Czatoluoa érdekében járt volna. Ezen áll italát bzo loonek bircsági utón beszerzett vallomása igazolja. Az üj bzent Jánoz kcrbáz elmebeteg osztályán*k a kórháztól való önálloditáza fed elszaKitása ügyében éd a WeisZ Manfreu féle villák elKommunizál lása tz annak osztályához fioaintéz ményül Elme ez Kedély beteg osztály" néven való csatuláza ez üzembe relyezóze ügyében való szereplésiről azt valj a,bőgj c zz aranya tiltterj ezZtoböat a fóvárosi KozegézZdégtt ügyosztály ut isitásáru és felzzóll itázára tette meg,mert e renaeletnoK ellen zzegülni nem uertzzelt. Azt iz állítja, nugy az Elme ez kedély beteg oaztályfra . ff Jánoa korházi osztályáról, az elme betegeket kerti munkák végzésért az Ó tuata nélkül renaeltÓK kí éz Ő czak azután mert Ki i betegeK öoraárcl erueklőuni. zehol sem talál bizonyiteaot trra, hogy 6 t fennt emlitett két el6 terjesztést valamely natározutt rendelet vagy parancs Kényszere alatt tette volna meg, hanem azt igeia ónkényt tette, rogy ez által elmebeteg osztályát ónállositza, ^ibóvitnezse, ambul mtiával ellátr tsz a, a mit bizonyit %z ia, rogy - proletár uiKt itura buadza ff huaovernig e vallomásával özemben a bizottság
