A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. február 17., 5. rendes folytatólagos

( gz........) ( lásd mellékletet. J Jendrassik Umö: ő volna a bizott­ság harmadik tagja, aki azonban nem ir­ta alá az előterjesztést, mert nem is tud a megtörtént tárgyalásokról. Csak a múlt ülóóen terjesztették elében ezt a javas­latot, de mivel a véleményével nem egye­zik nem irta alá.Székely Ágoston szerin­te egy kitűnő úri ember, de soha semmi j3lét sem adta, hogy orvos ethikai kér­désekkel foglalkozott, pedig ez kényes és fontos ügy. Habilitátiójának körén is kivUljesik óz* Tannak akik életüket szentelik e tárgynak és sokkal gyakor­latibb emberek is, szerinte helyesebben cselekednék a kar, ha miután a rendes tanárok közül senki sem vállalta, egv ilyen orvos collegát bizna meg a deon­­tológia előadásával és azt e szakból habilitálná. Bársony János szerint evvel a kér­déssel minden jóra való orvos foglalko­zott és állandóan foglalkozik, de azétt úgy, hogy ebből legyen valaki tanár senki sem foglalkozott ez üggyel. Szé­­kely Ágoston mint egy nagy orvosi szak­lapnak évtizedek óta fáradhatatlan szer­kesztője elég mély bepillantást nyerhe­­t;tt a legkülönbözőbb nevelésű és irá­nyú orvos emberek ethikájával, a gya­korlattal sem veszítette 9l soha a con­­tactust még pedig avval a küzdelmes kis m^gán orvosi praxissal állott és folytonos összeköttetésben, ami neki osztályrészül jutott és ^melyben mindig közismert be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom