A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1919. szeptember 1., 1. rendkívüli

adtam kifejezést,hogy ezzel az in­tézkedésével a kar időt nyervén si­kerülni fog neki olyan megoldást ta­lálni, a mely őt és Verebóly tanár u­­rat fel fogja menteni a két klinika számára szák közös épületben való együttműködés alól,egynttal sajná­latomnak adtam kifejezést a felett, hogy ezzel szemben azonban másrészt kénytelenek lesznek egy egész esz­tendeig még arra várakozni',hogy kényel­mesen helyezkedjenek el a mi,ha a megelőző politikai viszonyok nyugalom­ba vonulásom ügyét nem késleltették volna,most már valószinűleg befejezett tény lenne. Hogyha tehát Krompecher -^ékán sza­vainak értelmezése iránt még a leg­kisebb kétség állott volna fenn közöt­tünk, úgy ez a beszélgetés,a mely fel­fogásom iránt többé semmi kétséget sem hagyhatott fenn a kiküldöttek előtt ne­kik alkalmai szolgálhatott volna arra, hogy arra figyelmeztessenek. Erre rög­tön megadtam volna a választ,és kifej­tettem volna a kiküldöttek előtt az o­­kokat is, a mire az egész ügy a leg­simább mederbe terelődött volna, így a­­zonban közöltem az ügy állást tanársegé­deimmel és úgyis rövid lévén az idő azon­nal hozzáfogtunk a jövő tanév orvosi segédszemélyzetének kiszemeléséhez. Ma sem értem,hogyan változtathatta meg a bizottság első álláspontját és hogyan tehetett,hivatkozva hozzájárulásomra a

Next

/
Oldalképek
Tartalom