A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)
1919. december 9., 3. rendes
Németországban mindenütt csakegy tanár adi ja elő a gyógyszertant és gyógyszertsraét. Különben is szerinte a gyógyszer!«me és tőképp annak gyakorlat oktatása megbízott magántanárok vagy tanársegédek által is eszközölhető, főképpen pedig a gyógyszerészek tanit'ára külön tanszék és rendes tanár nem szükséges.Fel érniiti azt is,hogy a két tanszék fenntartása országunk mai szomorú pénzügyi helyzetében annál kévéebbé okadatolt, mert pár év alatt az orvostan-és gyógyszerész hallgatók számának nagyfokú•csökkenése is várható. Sőt szerinte a pénzügyi érdek még esetleg egyéb tanszékek revideálását és megszüntetését is szükségessé fogjad tenni. A bizottság többi tagjai Jendrassikkal szemben ki fejtik .hogy a két tanszék egyesitése vagy jobban :ondva a gyógyszeriemei tanszék megszüntetése nem volna helyes és mindnyájan a két tanszék- további fenntarv tása mellett érvelnek. Fel érniitik,hogy elvileg se volna helyes,hogy a kar a gyógyszérinmei tanszék felállításakor az annak szükségessége mellett kifejtett-^álláspontját most. megváltoztassa, mert nem személyi érdekből .hanem tárgyi okokból állitóttá fel a gyógyszerismei tanszéket. Moravcsik és Krompecher azon aggályuknak is kifejezést adnak.hogy a gyógyszerismei tanszék megszűntével az orvosi kar esetleg elveszthetné befolyását a gyógyszerészek oktatására, mert esetleg az a bölcséezetikárhoz csatoltathatnék és ez a közegészségügy szempontjából is hátrányos lenne. Bársony és Kétly biz. tagok nézete szerint a két tanszék teendőinek egyesítése egy tanárnak túlterhelésével is járna és azt oly mértékben foglalnák
