A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1919. október 28., 1. rendes

• ■ ' 7 • - -nek.hogy egy klinika megbénítását ta>

karékossági szempontok nem indokolják meg ma sem, s hogy ily fontos szakkérdésekben mégis csak ahhoz értő belgyógyász tanárokat kellett volna előbb meghallgatnia. Kiváncsi reá, hogy ki volt e kérdésben a minister szakreferense ?

BÁLINT REZSŐ: a miniszter kiküldötte Gopcsa László min. tanácsos volt,ki igen jóinűulatulag kezelte az ügyet,de ebben a kérdésben nem volt meggyőzhető.

JENDRASSIK ERNŐ szerint a rendelkezés nem csak technikailag absurdum,mert hogy képzelhető el az, hogy az előadásra érkező hallgatók a lépcsőház aljában ácsorgó idegen betegek tömegén furakodjanak keresztül, ö az előadásról távozó százak ismét e zsúfolt helyen legyenek kénytelenek utat vágni maguknaft- -hanem a legnagyobb mértékben közegészségen enesf e szel lőzhetetl en helyiségben százakat várakoztatni,a hallgatósággal való dörgölődzés, ütközés utján a klinikán a fertőző megbetegedéseket terjesztené.- A leghatá** rozottabban meg kell mondani a Ministernek, hogy orvosi szakkérdések eldöntéséré ne jóindulatú hivatalnokokat küldjön le,hanem ahhoz értő szakembereket hallgasson meg, a kik tudják, hogy mi az egy klinikai ambulantia.

« A kar sajnálkozással olvassa a Miniszter ur helytelen info mat ión alapuló rendelkezését, melynek kivihetetlenségéről ,az egész I. belklinika működését

. a,': : OH- •- - -- •