A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1919. augusztus 12., 7. rendkívüli

CJL . ■ ' c I Hogy a gyakornokok között hány keresz­tény és hány zsidó van,azt nem tudom, valószínűleg több zsidó,mint keresztény. S szempontból engem csak úgy érhetne vád,ha egy keresztényt visszautasítottam volna,a mi azonban nem történt meg. a dolog különben úgy áll,hogy a leszere­lés után minden klinikát megrohanták az orvosok; 4 1/2 évi háború alatt a haza vé­delmében meggyötöri/" sokat szenvedett em­berek voltuk ezek,a kik a régebben tanul­takat elfelejtették és könyörögtek,hogy adjunk módot arra,hogy a hiányokat klini­kai munkával pótolhassák. Ezektől kellett volna megkérdeznem,hogy zsidók-e mert ha igen,úgy nem engedem őket a klinikára ? Ezt nem tettem,az igaz................................ Végre még azt is méltóztattál mon­dani,hogy tudomásod szerint a medikusok is rósz szemmel néznek reám. Erre vonatkozód lag osak azt mondhatom,hogy a három bel­gyógyász professor között legfiatalabb s i tehetségben is érdemekben legszegényebb vagyok; mindannak daczáru a múlt félévben 1200,a mostaniban 1000 hallgatóm volt,kik kitartó szorgalommal jártak előadásaimra, ami úgy gondolom nem annak a jele,hogy rósz szemmel néznek reám. Különben,pedig a keddi tüntetések al­kalmából a tüntetők négyes küldöttsége járt nálam,hogy biztosítson tiszteleté­ről ,ragaszkodásáról és szeretetéről s kér­jen,hogy a tüntetést semmiképen sem te-I kintsem Irásyugy,mint ha az én ellenem i­­rányulna. 877

Next

/
Oldalképek
Tartalom