A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1919. február 25., 3. rendkívüli

lyozaátan emeljo ki,hogy az elhalasztás kizárólag csak az utóbbi okból és nem a tudományos qualificatio megtámadása miatt történik, mert különben veszedelmes praecedens alakulhatna ki az ügyből.

GRÓSZ EMIL tanár a lehető legsürgősebb eljárást tartja szükségesnek.Sajnálja,hogy az ügy eddig is húzódott. Nem egy név télén feljelentésről van sző,hanem egyetemi alkalmazottaknak egyetemi klinika biiügyeit szorosan érintő panaszairól. Ezeket a panaszokat minél előbb tisztázni kell,ha alaptalanok a megtámadottnak a legteljesebb elégtételt kell megadni,ha alaposaknak bizonyulnak akkor viselniük kell a következményeket.

BÓKAY ÁRPÁD tanár felemi iti,^ogy mint a kiküldött bizottság elnöke már csütörtökön a panaszokat nyilatkozattétel (Báljából. ARKÖVY tanárnak megküldött«. A mint a nyilatkozat beérkezik a bizottság az ügyet azonnal elintézi.

ÁRKűVY tanár felemliti,hogy az ügyet csak hétfőn kapta meg. Az egyes vádakra teljes alapossággal és részletességgel óhajt nyilatkozni,ehhez pedig idő kell. Igyekezni fog a nyilatkozatot minél előbb elkészíteni.

BÓKAY t anár bejelenti,a karnak, hogy ez ügyben szombatra a bizottságot összehívja, kéri Arkövy tanárt, hogy addig nyilatkozzék.

Kar Jendrassik tanár indítványát egyhangú határozattal ejfogadja.- Dr. Rottenbiller

Ödön magántanár kolloquiumát elhalasztja - annak hangsúlyozásával , hogy a halasztás az egyetemi alkalmazottak felt—r