A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)
1919. február 4., 2. rendkívüli
között nincsen Ös^zátöfegé**; Vizs-sálatalk alapján & vérmégalvadast nem tartják termen taclós tol yametnak. fi » i . / * ►; • ■ V t . k ^ * X r'v~' * - »í '• '* Automatád katiréiffiüködés *s pitvar ti brill ál á«. Orv ♦Hetilap «• mm .« pm «•».*• M •• •>• »««t ta «. »a w#,*« «■» ■• a* a» «■ ^ 9» ****** M 9 m mi+ • «■» 1913. Kammeraut emati I un a Voruo f ti 3 Anat, u. Phy«, u,í. Klin# L;1. 213, kot* t 1913, l . ,. -*i, p- *■ ' . pl *N * • J , i , ,*• 4 41 j. ,. .•.. í “ **4 t I J • , i • • a 01 éves nőbetegen ein^irokardiográflás vizslat segítségé vei tolj«« pitvarkamrai disszociációt állapított meg, amely a szív , . , % • r ’. * c *a • 1 1 > • * ‘ irikompönzáciŐ« tüneteinek javulasakor elmúlt és a kompenzációé zavar újra kifejlődésével ujr® jelentkezett. A kórleíolyás későbbi időszakában a pitvarkomrai disszociáció Héján a pitvar fibrilIá" lás tünetét 1« észlelte. Fon mortem ;■ szivén makro«kopiei elváltozás,amely a klinikai tüneteket magyarázhatta volna, nem volt lát , »- .»■ * i * t |Ü oI' j _1’. Ív" • ” haté. Az atricver.trikularis köteget magába záró szivrész sorozatra metszetein rím gállapit&n* hogy a kötog saj'tos izomsejtjei legnagyobb részben elpusztultak a helyükön heges.hyalinosan aegenev i* am tn • * i V i% ’ '3 i’ ü > ^ " rálz kötőszövet és zsírszövet tollal hülyét. Hasonló elváltozásokat talált a szibpitvnr egyes kivágott részeiben is a mikroszkopiái ' - »• ‘v ' '*. •' ' .. ‘-• .* '• * *“ vizsgálatkor'* különösen a szinusz csomó eajállásos izomzatúban. A m^rtikyelt esetből azt következteti.hogy e disszociáció oka a keringés hanyatlóival beálló szövetasz íixia lehetett.hasonlóképen a pitvértLbrillál t som tekinti a talált szöveti elváltozás kö~ vetktzményének, hanem a keringési zavar következtében kifejlődött szöveti aszíixiából magyarázza, az eset véleménye «zerint bizony!t- J9, hogy a szivkaara működése a pitvarfibrilIáiás idején szabályos lehet,ha a pitvarkamrai inger átterjedés akadályozott. Der Einfluss dór Vahi auf die automatisch schlagendo Kammer. m> — w mm «*<»•«'«• m* m m m m m m m m• m m •• m Archiv f.d.ges. Physiologie 149. kötetéül i9ik. A vizsgálat célja a vagus «zivkamrára való het -p-*nak megiameré*• V se. Kísérleteit 12 úgynevezett ‘’lefejezett" macskán végezte, amolye két mesterségesen lélegeztetett, a lélegzés beszüntetésekor az rs f f . "4 f Jp /J.4 ö4* . •T^í 4 aszfixia idején telje« szivblokád fejlődik ki. xvzt tapaszt alt a,hogy sz aezfixiás szivblokád idején a vagus izgatása a szivkamra műkő* dését fokozatosan lassította, az esetek egy résziben pedig a vagus
