A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)
1918. február 5., 6. rendes
43. 618 55 ^ vált szét. Ez az utóbbi 1851-ben az előkészítő /Linzbauer / és. a kórodai /Stockinger/ sebészeti katedrára oszlott , melyekből 1890-ban egy második sebészeti és egy második nőgyógyászati és szülészeti tanszék alapittatott. A- cTifferenciálódás további fázisai voltak 1893-ban a bőr- és bui.akr'rtani ,1905 ben a stomatologiai, 1910-ben az orri és gégeorvostani, 1913-ban a fülészeti t tanszéknek létesítése, tavaly pedig már indítvány adatott be az orthopaedí ának önállósítása érdedben is. f E természetes és elfcerülhetetlen folyamat kötelességünké, teszi an*t f nak megvizsgálását,hogy nem értünk-e el megint egy olyan időponthoz.melyben az orvostudományoknak mai állása és a közszuKsegxet egy uuvnuiu e^ecia* litásnak a kolumnáris szakmák közé velő emelését indokolttá teszi. Meggyőződésem szerint az urológiai sebészet tekintetébe ez a helyzet ma valóban fennáll. Hogy a férfi hugy-ivarszervek t megbetegedései véghetetlen gyfckori&k, ;Z köztudomású. Nem vitás az sem,hogy ezeknek az urolo^.ai sebészet körébe vágó része az egyénre éLetveszélyes, e társadalomra a fajra nézve p'edig igen súlyos kihatású folyamatokat tartalmaz : e csoportnak klinikai dignitá sa tehát kétségtelenül elsőrendű. E szakma physiologia! 's pathologiai tekintetben" épen olyan önálló helyzettel ‘ bir, mint akár a szemészet vagy a fü<
