A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)

1917. december 11., 4. rendes

33Í-17-sével foglalkozik.

Legvégül szembeszáll azon felfogással, hogy az emberiség fejlődésével együtt jár az elmebeli elfajulás terjedése egyre szélesebb körben, ha szerző szerint ezen állítás nincsen is egészen igazság hijján.

16./ Enzyklopädisches Handbuch der Heilpaedagogik.

E mü összes, a gyengeelméjüek p3ychopathologiájára vonatkozó cikkei: Assoziation, Aufmerksamkeit, Auffassung, Aussagefähigkeit, Gedächtniss, Gefühle, Sohlaf, Wille, stb. der Schwachsinnigen, Ransohburg tollából erednek.

II. Háborús neurológiai dolgozatok: 10 munka.

1./ Adatok a homlok-agylebenyek élet-, kór- és gyógytanához. Orvosi Hetilap-bői, 1915. 26. lap.

Szerző összegyűjti a homlokagy physiologiájára és pathologiára vonatkozó irodalmi adatokat, a azokat munkálata első fejezetében ismertetve, a belőlük levonható tanulságokat pontokba foglalva teszi könnyen áttekinthetőkké.

A második részben a III. sebészeti klinikán észlelt egy esetének hónapokon át végzett beható klinikai - neurologies és psyohologiás - vizsgálatát közli.

A vizsgált esetben pneumocysta műtété folytán a jobb frontalis lebeny nagy része elpusztult.

Vizsgálatainak eredménye a következő:

A jobboldali praefrontalis lebeny pólusának s e lebeny velős állománya túlnyomó részének elpusztulása a magasabb szellemi funktiőknak semmiféle emlitésre méltó változását nem okozta. Psychologiai téren az újonnan alko-