A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)

1917. december 11., 4. rendes

387 its-7-rozása, melyen belül valamely inger fellépte után egy következő rokon természetű inger a neki megfelelő szel­lemi parallelfolyamat kifejlődését meggátolja. Az emlékezet psyohologiájával foglalkoznak követ­kező munkái: 5./ Az emlékezet lélektani hygienéjáről. Megjelent a Sohusohny-emlékkönyvben, majd bővebb feldolgozásban a Budapesti Orvosi Újság 1913. ávf. közegészségügyi mellékletének 2. számában. 6./ Die Sedäohtnisssohwäche /:Mnemasthenie:/ und ihre Be­handlung. Deuts oh. Mediz. Woohensohrift 1912. 51. és 52. sz. Klinischer Vortrag, melyet Ransohburg a Deutsche Medizinische Wochenschrift szerkesztőségének felkéré­sére irt e kitűzött tárgyról. Az emlékezet gyengesége kóros állapot, mely­nek okainak tisztázása, elmetana, egészségtana, s gyógytana az orvosi tudomány feladatköréhez tartozik. Az emlékezet mindennemű zavara az idegrend­szer alapfunotióinak, a summatiónak, s ekforiának tökéletlen­ségeire, vagy zavaraira vezetendő vissza. A physiologiés és patológiás alapfolyamatok rövid tárgyalása után következik a mnemasthenia fogalmának a tisztázása. A szervi idegbetegségek kíséretében mutatkozó másodlagos emlékezeti gyengüléstől különválasztja Ranschburg a világrahozott, vagy szerzett, tisztán functiós mnemasthe­­niát, mely főleg az intelligens osztályokban rendkivül el­terjedt baj. Létezik monosymptomás, idiopathiás, habitualis, íamili^Jls, stb. mnemasthenia. Az aetiologia tárgyalásánál részletesen fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom