A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)
1917. december 11., 4. rendes
381 8 a-4 £> testi- szellemi alaptulajdonságnak bizonyítsa, s az elme legkülönbözőbb műveleteit ilykápen egy közös, egyszerű psyohologiai, s régül physiologiás formulára vezesse vissza, több oldalról hevesen támadták. Ezért Eansohburg a 2./ alatti terjedelmes munkálatban 1913-ban sorra veszi tudományos ellenfeleinek összes állításait, s azokat részben kritikailag, részben pedig újabb kísérletekkel oáfolni igyekszik. E kísérletek legfontosabbjait Eansohburg 1911-ben az élettani társulat ülésében e célra szerkesztett projekoiós berendezéssel, tömegkisérletben is demonstrálta. Ezen újabb kísérletek abban térnek el a régebbiektől, hogy a homogen elemek térbeli különbözőségét kizárják azáltal, hogy az ingerek nem ugyanazon időben a térben egymás mellett, de a tár egyazon pontján gyors egymásutában jelennek meg. Külön kísérleti sorozattal bizonyítja Eansohburg, hogy a két elemnek hiánytalan egybeolvadása nem lehet a retinán, annak egyazon pontján 4peripheriás folyamatok eredménye, hanem feltétlenül centrális folyamatról van szó. Igen szabatos módon végez továbbá akusztikai kísérleteket felhangmentes, egyidejűleg megszólaló hangforrásokkal. Kiderült, hogy nemosak a hasonló rezgési ritmusú hangok, hanem az egymáshoz közeleső rezgésszámok is, a melyeket külön való érzékelésükkor a nem zeneértő kísérleti egyének hasonlónak Ítélnek, együttes megszólaláskor egyetlen érzékelésként hatnak, vagyis a tudatban egybeolvadnák. Ismerteti végül Bansohburg az utolsó években v. Frey által és a würzburgi physiologus iskola által T
