A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)
1917. november 20., 2. rendkívüli
logiájába vágó themákra vonatkoztak. Jó és alapos klinikai kiképzettség* • j-. • gél látott neki azon feladatok teljesítéséhez, a melyek elé őt hadi szolgálata állította. Beosztása folytán abba a szerencsém helyzetbe került,hogy a járványos betegségeknek jóformán mindegyikét páratlanul nagy anyagon tanulmányozhatta közei három éven keresztül. E nehéz állásában feljebbvalóinak teljes elismerését szerelte meg magának,amelynek jeléül a hadiékit ményes Ferencz József renddél tüntették ki. Tudomány sz eret ebének és energiájáénak tanújelét adta azzal, hogy a háború alatt munkássága soha sem szünetelt, sőt rngy térj edelmében,mint értékében gyarapodott. Számos magyar és német nyel• ! ven megjelent dolgozatban számolt be járványtani tapasztalatéiról.azokat az orvosegyesületben tartott előadásban ismertette és végül magyar és német . m Q nyelven megjelent terjedelmes könyv a lakjában tette közzé. E könyvet jelöli meg habilitatiós dolgozatul. Tartalma és a benne megnyilvánuló ön- • állóság magasan fölötte áll annak a színvonalnak,a melyet karunk habilitatiós dolgozatoktól általában megkövetelni szokott és az nagyon elismerésre méltó módon mutatja meg,hogyan igyekezett nehéz viszonyok közt, rendkivüli nagy tömege közt a napi teendők«• ^ j, nek, a reá bizott beteganyagot klinikailag észlelni és tudományosan feldolgozni.