A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)

1917. november 20., 2. rendkívüli

jus 1-től 1914ávi augusztus 31-ig mint I-ső tanársegéd működött. A világhábo­­ru kitörése dta katonai szolgálatot teljesít és mint népfelkelő ezredor­­vos vezeti a zágrábi 23. számú cs.és kir. helyőrségi kórház 5-600 beteg be­fogadására szolgáló elme- és idegbeteg­osztályt. Ily módon továbbra is szak­tárgya területén működik. 13 évre terjedt hosszú klinikai szolgálata alatt nagy ambitióval és szorgalommal ragadott meg minden alkal­mat, hogy minél alaposabb szakemberré képezze ki magát. A szakirodalomnak folytonos intensiv tanulmányozása mel­lett a klinika laboratóriumában, a nagy­számú beteg ellátása közben elsajátí­totta a kórboncztani.szövettani»psycho logiai és klinikai kutatás mindama mód szerét, amely az elraekórtan önálló mű­velésére szükséges. Szerzett ismeretet tői, kutatása eredményeiről nyomtatás­ban megjelent több szakdolgozatában és a tudományos szakegyesületekben tartolt előadásaiban is beszámolt, a melyekben a modern színvonalon álló psychiatri­­cus felfogás nyilatkozik meg. Két évig volt az elme- és idegkórtani szakosz­tály és 1913-ban a magyar országos el­meorvosi értekezlet titkára. 1913-ban a budapesti kerületi munkás betegse­­gélyző pénztár elme- és idegorvosi, szakorvosává választatott. Folyamodványához eatolja 19ül-ben kelt orvosdoktori oklevelét.életraj­zát,előadási tervezetét, amely sze- O aHnX öl A t.árcrvát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom