A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1916. szeptember 19., 1. rendes

Vecerina Livius még 4 félévet hazai egyetemen hallgasson.

A kérdés megítélésénél azonban a következő szempontokat is figyelembe kell venni. A háború tapasztalatai ugyan csak megerősítettek azon régebbi kifejezett meggyőződésemben,hogy nálunk a fogorvosi gyakorlat egészen hibás alapon nyugszik. Az a fel fogás,hogy minden orvosdoktor eo ipso ért a fogászathoz s másrészt az,hogy fogorvosi gyakorlathoz 6 évi orvosi studium szükséges a háború alatt célszerűtlennek sőt

veszedelmesnek bizonyult. A fogászati szakkezelést igénylők rendelkezésére nem állottak szakemberek,viszont fogorvosokat a legsúlyosabb orvosi és sebészeti feladatok végzésére kényszeritettek. A német systema itt is jobbnak bizonyult, a hol tudvalévőén külön fogorvosi képzés van s igy az oi'vosok nem gyakorolnak fogászatot.s a fogorvosok meg olyan feladatot teljesítenek békében s háborúban a mihez értenek.

De másrészt számba kell venni azt is,hogy folyamodé tényleg már megkezdte volt grázi egyetemi tanulmányait a midőn a reciprocitás megszűnt .számba kell venni,hogy születési helyén Horvát Szlavon-országokban még ma is érvényes az osztrák diploma,számba kell venni azt is.hogy 10 évet közös intézménynél töltött s mint katonaorvos gyakorlatot mindenütt folytathatott volna.

Viszont arra, hogy a nostri fi-