A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1917. március 20., 7. rendes

jobb lebenyéből. A beteg primär gyógyult, holott az eddig általánosan gyakorolt kivarrási és drainezési mád szerint a gyógyulás 3egalább 6-8 hetet vett volna igénybe. 7/ A véredények sebészete. /: Orvosképzés 1914. 6.7. ftiz.et,:/ A 37 oldalt kitevő, dolgozat a sebé­szet egyik olyan themájával foglalko­zik,amely a legutóbbi időben vált ak­tuálissá. A véredény sebészet történeti fejlődésének tárgyalása után a 2. sz. seb. klinika beteganyagán szerzett sze­mélyes tapasztalatai és az e tárggyal foglalkozó irodalomnak gondos áttanul­mányozása alapján kimerítően tárgyal­ja a szerző mindazon véred^ny megbetege­déseket és keringési zavarokat,a melyek sebészileg gyógyíthatók.- gyakorlati szempontot tartván főleg szem előtt,a 1egt érj ed elmesebben az edényeárülések ellátásával foglalkozik, Pontosan tár­gyalja azon sérüléseket,a melyeknél a modern sebészeti technika egyik legna- 0 gyobb vívmánya az edény varrat alkal­mazható. magyarázó ábrákkal pontos le­írását adja azon cárrási eljárásnak a melyet a legjobbnak tart, de megemléke­zik valamennyi más egyesítési módról is. Az edényfalak megbetegedései miatt végzett műtétek közül legterje­delmesebben az aneurysma műtéteket tár­gyalja; részletesen ismerteti az egyes müt éti módokat,j avaltataikkal együtt, s összeállítja az irodalomból a külön­böző műtéti módokkal elért eredményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom