A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1917. január 23., 5. rendes

1899-től 1914-ig, tehát 15 éven‘keresztül azután a II. sz. sebészeti klinikán volt alkalmazva mint mütőnövendék ,mint tanársegéd,majd éveken át mind adjunctus. Utóbbi minőségében éveken át helyettesitette az akkor már betegeskedő,azóta elhunyt Réczey professort, akinek halála után ' a Tanári testület megbizásából egy esztendeig a II.sz. sebészeti klinika önálló vezetője is volt. A sebészeti műtéttanból 1908-ban habilitálta a Tanáritestület,majd 1913. el ej én, most négy esztendeje,a rendkívüli tanári ciramel tüntette ki. Oly pályafutás, mely kétségtel énül igazolja,hogy Borszéky Károly dr. munkájával a Tanáritestület elismerését megszerezte s hogy a Tanáritestület elismerése alapján őt tényleg ki is tüntette, A régi II.sz. sebészeti klinika kettéosztása után Borszéky Károly dr.mint a polyklinikai egyesület főorvosa hagyta ott a klinikát,hogy azután 1915.január 1-én a székesfővárosnál vállaljon kórházi sebész főorvosi teendőket. A mozgósitáskor a Tavaszmező utcai hadikórház parancsnokává, majd mint II. o. honvéd főtörzsorvost 1915.novemberétől kezdve a m. kir. Rokkantügyi Hivatal Munkácsy utczai utókezelő intézetének igazgató főorvosává nevezték ki. Mint rendkivüli tanár négy esztendő alatt 11 újabb dolgozattal bizonyította be, hogy munkakedve.mellyel a rendkívüli tanári czimet kiérdemelte, azóta sem csökkent. Oly tények,