A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1916. november 21., 2. rendkívüli

! dozik, a bélsár 24 órai N-mermyisége pedig 0.079-0.185 gr. között, A N- quotiens ezen estitekben 1.23- 2.23 között ingadozik. A dyspepsias csecsemőknél a vizelet 24 órai N-mennyisége 0.148-0.309 gr. között ingadozik; ezen esetek N-quotiense pedig 0.78-1.19 között váltakozik, a N-íaeRhpiáFozásokból azt az eredményt vonhatja le; inig a rendes emésztés mellett a bélsár H-tartalma kisebb, mint a csekély dyspepsiában szenvedő csecsemőé, addig a rendes emésztés mellett a N-quotiens nagyobb, mint a dyspepsiáe csecsemő N-quotiense. Teljes N-anyagcsere vizsgálat. Egy teljesen egészséges, jél fejlődő, sterilizált tejjel táplált csecsemőnél N-BByagcsere vizsgálatot végzett. Az anyagcsere vizsgálat mindig $4 őrára ter­jed; ez 4 izben jél sikerült. A tej N- tartalmát több izben határozta meg és annak közép­értékét vette és pedig 100 kbem. tejre 170.8 mgr. N-t, csak egy izben használt Gartner-féle tejet, a melynek N-tartalraa 200 mg.-t tett ki. az anyagcsere- vizsgálatok eredményeit táblban össze­állította. A N-kihasználás a következő volt : az I.észlelés al­kalmával 83.17 Vő, a Il-nál 90.76 *, a III-nál 86.5 % és a IV-ik nél 90.51 %-nyi, a mi átlagban 87,73 />-ot tesz ki. a csecsemő a 26 napi észlelés alatt jől fejlődött, a nyújtott tejet tehát jól használta ki. Ezután szerző a z irodalomban eddig közölt adutokat a saját adataival összehasonlítja és azon végeredményre jut,hogy csecsemőinél a fehérje-kihasználás teljesen kielégítő. Két tanulmány mutatja folyamodónak azon törekvését,hogy kli­nikai tanulmányai mellett luboratoriumi munkálatokkal is igyek­szik bizonyos kérdések megoldására, mindkét dolgozata tény­leg nyújtott ie adatokat azon kérdések tisztázásához.melyek fo­lyamodót laboratáriuraí ténykedésénél foglalkoztatták. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom