A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)

1916. június 16., 10. rendes

12. 748 bészeti klinikákon, másik részét több­nyire nem is orvosok,úgynevezett svéd­­gimnasztikai intézetekben gyógykezel­ték , azonkívül pedig egyes műszeré­szek, a mellett,hogy a betegek számára testegyenesitő gépeket készítettek, azok kuruzsolásával is foglalkoztak.­­Az aseptikus sebkezelés a csont és izületi betegek számára is számos uj lehetőségét tart fel és az ezáltal elért fényes eredmények a közönség bi­zalmát is csakhamar a sebészek felé fordította. Azonban az aseptikus sebkezelés nemcsak a mozgató szervek gyógykézelé- - sét vitte előbbre, hanem megnyitotta a sebész kése számára, a test összes üregeit. Ez által a sebészeti klinikák anyaga, régi terjedelmének többszörö­sére megnövekedett, s a sebészkliniku­sok figyelmét annyira lekötötte a ki­alakuló zsigeri sebészet, hogy a test­­egyenészet körébe tartozó bántalmak töb­bé nem részeülhettek abban a figyelemben, a melyet gyógykezelésük megkiván. A kli» nikák tehát, hogy egyrészt tehermente­­sitessenek, másrészt pedig,az orthopae­­diai betegek is részesüljenek a szak­szerű gyógykezelésben, többnyire egyik tanársegéd vezetése alatt külön ortho­­paediai ambulanciákat létesítettek és mivel nagyobb városokban a betegek nagy számával ezek sem bírtak megküzdeni, függetlenül az egyetemektől.poliklini-

Next

/
Oldalképek
Tartalom