A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)
1915. november 23., 2. rendkívüli
5. . 237 Finsterer által kezdeményezett paravertebralis érzéstelenítést tartja a legcélravezetőbbnek. 'Állításának igazolására állatkísérleteket végzett, melyek főleg arra vonatkoztak,hogy a bőrt,a hasfalat és a peritoneum parietale-t ellátó bordaközti idegeket.valamint a zsigerekhez haladó közlekedő ágakat lehet-e minden esetben érzéketleniteni ? A gyakorlat szempontjából fontos az a kérdés, hogy hogyan és meddig kell az idegeket érzéeteleniteni,hogy a műtétek érzéstelenségben legye.e . u.„végezhetők. Ezután részletesen ismerteti a klinikán használatos eljárás technikáját.amely szerint a beteg az egész érzéstelenítés alatt csupcán két szúrást érez. Beszámol ezután 64 paravertebralis érzéstelenítésről és megemlékezik különböző módszerrel érzéstelenített hasi műtétek eredményeiről és arra a következtetésre jut,hogy gastros^omiá,gastro-enetero-anastomosis antecolica antica,colostomia s appendicitis legnagyobb részében elegendő a has felmetszés területének szélesen való körül fecskendezése. Az epigastriumban végzendő egyéb műtéteknél két oldali paravertebrális érzéstelenítés szükséges az ő.háti intercostális idegtől az 1 ágyék idegig. Epekő műtéteknél,a vékony bélen vagy a vastag bélen a rectumig végzett műtéteknél valamint olyan esetekben ,aríiikor a hasüregben hosszabb ideig kell keresgélni,az érzéstelenítést az 5.háti idegtől q 3.ágyékig kell végezni, a hypog/astri'■»mban és a kis medencében végzendő műtéteknél a 9.háti idegtől a 3 ágyéki idegig végzi a befecskendzést.amihez a medence fenék érzéstelenítése céljából parasacralis befecskendezést is ajánl. Az eljárás előnyeit abban foglalja Össze,hogy a helybeli érzéstelenítésben végzett műtéteknél elesik az altatás veszedelme.hiányzik az érzéstelenítés után az az elesettség,mely hosszú altatás után mindig megvan.Hiányzik legalább is ritkaság számba megy még tartósabb helybeli érzéstelenítés után is a hányás,mely altatás után igen nagy percentben észlelhető és végre kevesebb a tüdő szövődmény. Hurut,sőt tüdőgyulladás helybeli érzéstelenítésben végzett műtétek után is jelentkezhetik minthogy az érzéstelenség megszűnte után a sebfájdalom gátolja meg az alapos köhögést. A nyelési tüdőgyuládás egyáltalában nem fordul elő, minthogy a beteg a műtét egész tartama alatt eszméletén van.
