A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)
1915. november 23., 2. rendkívüli
4. orvosi képzettség emelkedésével a betegek korábban kerülnek műtétre. Ismerteti a nyirokutak és nyirokcsomók pontos bonctani viszonyait és leírja a Halsted-Kocher-Rotter nyomán kifejlődött saját technikáját. Polemizál Kaczvinszkynek azon ismert ajánlatával,hogy a primär rákos góc kiirtása után végzendő másodlagosan a mirigyek kiirtása,bár a magyarázatot szellemesnek ismeri el,de helytelennek tartja. Az emlőrák kezelésében egyébként mint elemi követelményt állítja fel, hogy az ernlőmirigy eltávolítása mellett mindenkor kítakarittassék a hónaljárok s eltávolittassék az emlő mögötti zsírszövet,az emlő mögötti bőnye és a musc.pectoralis major is. 11. / Néhány észrevétel a nyelvrák műtétekhez. Bpesti Orvosi Újság. léo5. sebészed melléklet és Pester med.chir.Presse Nr.21-22. Azon nyelvrákok operátiójáról.amelyek hétül ülnek,a garatfallal és a garativvel összekapaszkodtak,a saját»régebben Ismertetett műtéti módját nem tartja kielégítőnek s inkább a Langenback-féle műtétnek Bergmanntól származó módosítását ajánlja. Ismerteti e műtét lefolyását s magát az eljárást úgy módosítja.hogy a Bergmann-féle ivmetszés* b* hezz egy, az állkapocs alsó szögletével párhuzamos/ bőrmetszést ad, amelyből a nyirohmirigyek kiirtása igen kényelmesen eszközölhető. A rákos rész kiirtására a thermokauter helyett a kést ajánlja az art. ' : -i.-... • lingualis előző lekötése nélkül. Ismerteti az utókezelés elveit s állást fpglal a praeventiv tracheotomia mellett. 12. /Az idegen testek casuistlkája köréből.Bpesti Orv.ujs.1906. és Pester med.chir.Presse 1907.No 21. Két ritkább eset casulsticus ismertetése: a jejunum kacsból kiszedett 15 cm.hosszú drót hajtü.a másik pedig egy a jobb hüvelykujj párnájában ülő kőtörmelék,mely súlyos neuralgiát okozott, 13, A tonoc^in suprarenale Richter alkalmazásáról a sebészi gya»r •• ■■ hm »-» mm * * mm -T» mm «k mm 'jm mm mmm-mrnbmmmmfmmmmmtmmm mm mm.m mm mm*mmtmmmm>t^ • M B mm m korlatban.Orv.Hetilap 1906.29.sz.és Pester med.chir.Presse 1907.15. A tonogénnek,mint helybeli érzéstelenltőnek hatása körül szerzett tapasztalatairól számol be,bevezetésül ismertetve a tonogénnek a 1 helybeli érzételenitésben jutó jelentékeny szerepet. 14/. A sinusthrofibosis tünet-és müt éttanár ól. Bpesti Orv.Ujs. 1906. és Pester med.ch6r Presse 1907,No.3-4. Ismerteti a sinusthEtcraapcs.is bonctanát.tünettanát,különös tekintettel a sinus sigmoideus rögösö-
