A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)

1915. november 23., 2. rendkívüli

korban. 47 esetben az orrnyálkahártyája (924 o/o), 2 esetben az orrgarat (3 9 ®/o), 6 esetben a szájüreg (11 '6 o/o), 4 esetben a garat (7‘8 o/o) és 6 esetben a gége (116 o/0) volt a lupusos elváltozások helye. Az arczlupus gyakran az orrnyákliártyából indul ki, nagyon gyakran az orrnyilás bőrének az orr nyákhártyájába való átmenetele helyén fordul elő a lupusos elváltozás mint elsődleges gócz. Részletezi az orr­üregben különböző helyen általa észlelt lupus alakjait. A száj- és garatüregben észlelt esetei közül közli a nyelv és a rnandola lupusának ritka alakjait. Leírja a gégelupus elsődleges lupusának három ritka esetét, a másik három gégelupus esetében bőraffectio is volt jelen. Kiterjeszkedik a gégelupus és gégetuberculosis alakjaira, melyeket a legtöbb esetben klinikailag elkülöníteni lehet. A nyákhártya­­lupus prognosisának rövid érintésével behatóan foglalkozik tapasztalatai alapján a gyógykezelés különböző alakjaival és azok értékével, így a sebészi kezeléssel, a tejsav, a trichloreczetsav, pyrogallussav étetésével, a jodcalomel, a jodnatrium, ozoninhalatio alkalmazásával,’ a tuberculinkezeléssel, a Finsen-féle eljárással, a radium- és röntgenkezeléssel, a forrólég alkalmazásával. A Pfannenstiel—Strandberg módszerét vizsgálat tárgyává téve, azt találta, hogy az inhalatiós eljárás két gége­lupus esetében eredménytelen volt, Strandberg módosításával kezelt orrüreglupus esetei 50 %-ban gyógyultak, 50 o/o-ban nem vezettek eredményhez, ezen eljárás recidiva ellen nem véd és a kezelés körülményes, a betegre eléggé kellemetlen és hosszadalmas. Tapasztalatait összefoglalva a gyökeres sebészi eljárás alkalmazása mellett foglal állást és a gégelupus eseteinek gyökeres sebészi kezelésére a fel­függesztett fej mellett való műtevések felette alkalmasak. 12. Az ozaena kóroktanáról éá ópecifikuó (vaccinatióá) orvoslásáról (a Pcrez-féle coccobacillus foetidus ozaena ózíntenyéázetéből készült vaccinával). Orvosi Hetilap, 1914. Ugyanez németül. Berliner klinische Wochenschrift. 1914. Az ozaena homályos és bonyolult kóroktanának azon fejezetét tárgyalja kimerítően az irodalmi adatok alapos ismerete alapján, mely a feltételezett patho­gen microorganismusokkal foglalkozik. Vizsgálatainak kiindulópontját a Perez­­féle vizsgálati eredmények képezték. Bécsben Hofer, nálunk Safranek szabatos állatkísérleteket, bakteriológiai és serologiai vizsgálatokat végeztek, melyek tanul­ságos és' értékes eredményekhez vezettek. Az ozaenás orrváladékban találta az Abel—Lövvenberg-féle bacillus mucosust, a bacillus pyocyaneus! és a staphylococcus pyogenest, kitenyésztéskor az egyes mikrobiumok isolálása alig volt lehetséges, miért is az állatpassage-zsal való isolálást kísérletté meg. Azon vegyes tenyésze­tekből, melyek az ozaena jellegzetes bűzét mutatták, 1 cm3 intravénás beoltás nyulainak halálát okozta, a tüdőben vérzéses infarctusokat talált, melyek bacte­­riumemboliáktól származtak és az egyik nyúl szívvérében sikerült egy morpholo­gice és culluralisan a coccobacillus foetidus Perez-zel megegyező mikrobát kimu­tatni. A Perez-féle bacillus tiszta culturáinak beoltása nyálaknál a sectio duzzadt és erősen vérbő orrkagylókat, suffusióval az elülső orrkagylók kezdődő sorvadását és kifejezett varosodást mutatott, Klinikai észleleteinek alapját 121 ozaenás beteg képezte, ezek közül 19 esetben egyazon család több tagja mutatta az ozaena typikus alakját és sokkal nagyobb azon betegek száma, kiknek bemondása szerint családjuknak több tagja szenved hasonló bajban. Oltóanyag gyanánt polyvalens vaccinát használt, melyet különböző ozaenabetegekből agaron tenyésztett cocco­bacillus színtenyészetből physiologiás konyhasóoldattal nyert emulsióból a szokásos módon készített és melyet subeutan injectio alakjában növekedő, állag 10 600 millió csirás dosisokban alkalmazott, A dosis fokozását és az egyes injectiók közötti idő­közt szigorú individualisálással a beállott reactiók szerint szabta meg. Az így kezelt 121 betegnél beálltak a reactiók, az oltás helyén támadó többé-kevésbé fájdalmas lobos beszűrődés, hőemelkedés, mely rendszerint csak néhány tized fokot, ritkán egy-két fokot ér el és melyhez főfájás, bágyadtság társul, heveny nátha, sokszor

Next

/
Oldalképek
Tartalom