A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)
1915. november 23., 2. rendkívüli
Dr. PÓLYÁK LAJOS magántanári képesítésért benyújtott tudományos munkálatainak bírálata. Előadó: Dr. ÓNODI ADOLF egyet, nyilv. rendkívüli tanár. Tekintetes Tanártestület! 165 A tekintetes Tanártestület Pólyák Lajos tudományos munkálatainak bírálatával bízott meg, melyet a következőkben van szerencsém előterjeszteni: Pólyák Lajos magántanári kérvényét, melyet 1898-ban nyújtott be és a melyet a Tanártestület 1904-ben, daczára Réczey és Navratil tanárok pártoló véleményének, visszautasított és az így harmadfokú tárgyalásra rendelt kérvényt is Jendrassik tanár bírálata alapján 1907-ben újólag elejtette. Ezen tények előrebocsátása szükséges, mert a tanári testület két ízben hozott azonos határozatának és Jendrassik tanár véleményének teljes tiszteletben tartása mellett, folyamodónak munkásságát csak ezen időszak után veszszük bírálat alá és szigorú tárgyilagossággal vizsgáljuk, vájjon az azóta kifejtett munkássága nyujthat-e elfogadható alapot arra nézve, hogy a tekintetes tanári testület és Jendrassik Ernő igen tisztelt tanártársunk régebbi állásfoglalása és döntése módosítható-e vagy sem. Két dolgozatát is ismertetni fogjuk, a melyek, úgy látszik az előző kérvényhez csatolva nem voltak és így bírálat tárgyát sem képezték. 1. Roáázindulatú daganat kórképét utánzó többázöröá orrmelléküreggenyedéá cáonthólyagképződéááel éá mindkét oldali látóideg Aorvadááóal. Orvosi Hetilap, 1904. Ugyanez németül. Archiv, f. Laryngologie. Bd. 15. Az eset klinikai képe, mindkétoldali vakság és exophthalmus, az arcz eltorzulása, a kemény szájpad kidomborodása, a bal orrüreget kitöltő daganat egy koponyaalapi fibroma felvételére bírták, a daganat a műtéti beavatkozásnál egy gennyel telt csonthólyagnak bizonyult és ezen az alapon előbbi felvételétől elállt és a kórképnek más felvétellel igyekezett valószínű magyarázatát adni. Felvette ugyanis, hogy a bal orrüreget kitöltő csonthólyag elzárta a bal hátsó rostsejtek és bal iköböl nyílásait, az orrsövényt a jobboldalra nyomta és itt is elzárta a jobb iköböl és a jobb hátsó rostsejtek nyílásait, a csonthólyag genyes tartalma közlekedésbe jutott a bal hátsó rostsejtekkel, innen a geny előbb a bal iköbölbe, azután a jobb iköbölbe került. A rostsejtek dilatat.iója az exophthalmushoz, az iköblök dilatatiója a látóideg nyomásához vezetett. Az arcz, orrhát és szájpad alakváltozásaiban a csonthólyag nyomási tüneteit látja. A nasalis vakságról szóló egyik közleményemben ezen feltevést mint teljesen elfogadhatatlant állítottam oda és már e helyen kell elismerésemnek kifejezést adni, hogy az észlelő sietett a necroskopikus vizsgálatokat közzétenni, bár egészen más világításba helyezték esetét és ezáltal ismereteinket egy becses észlelettel gyarapította, miről később lesz szó.
