A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1914. december 15., 4. rendes

lander ajánlata alapján más egyéntől vett friss sérvtömlővel fedte kéztőcsonkolás alkalmával az alkar izvégeit, Eredményeivel meg volt elégedve.

b) Veleózületett kétoldali merev könyökizület éá gacáoá kéz. Az általa észlelt esethez hasonlót az irodalomban leírva nem talált, ezért tartja érdemesnek a leírását s ezért mutatta be a Sebésztársaság nagygyűlésén is. Naponkénti passiv mozgatással rövid idő alatt el tudta érni, hogy a nyújtott helyzetben volt karokat a 6 hónapos csecsemőnél 90° és 110°-ra be tudta már hajlítani.

c) A tüdőbe áttört, gümőó csigolyagyuladásból ózármaző hideg tályog. 38 éves spondylitisben szenvedő beteg esetét írja le, melynél a gerinczoszlop mellső oldalán keletkezett tályog, adhsesiv pleuritis kifejlődése után a tüdőbe betörve, részben a tüdőn ürült ki. A kórképnek ugyan azt a magyarázatot adja, hogy esetében a sülyedéses tályog, mely a lumbal tájon is megjelent és ott művileg meg is lett nyitva, ez esetben előbb felfelé tört magának utat, érvelését azonban csak azzal támogatja, hogy a fennállott gibbus a XII. csigolya magasságának felelt meg.

6. A spondylitis ankylopoetikáról. (Orvosi Hetilap 1912.) Kasuistikus közlemény, melyben az I. számú sebészeti klinikán észlelt, mellfelé hajlott gerinczoszlop csontosodását írja le. Leírása kapcsán foglalkozik azon kórképekkel, melyeket Bechterew, Strümpei, Pierre Marie (spondylose rhizomelique), Wullstein írtak le s melynek ez utóbbi a spondylitis ankylopoetica elnevezést adta. Közleményében a beteg fényképét is találjuk.

7. A komplikált felkartöréseknek gipszsínnel való gyógykezelése. (Orvosi Hetilap, 1912. Előadás a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésén, 1913.) A Dollinger Gyula-féle distraháló gipszsín leírása. Dollinger ezen gipszsínt először az újszülöttek felkarlöréseinek gyógykezelésénél alkalmazta, de később kitűnt, hogy az a felnőttek felkartöréseinek gyógykezelésénél is jól beválik. Ezen gipszsínes distractio nagy előnye az, hogy a gyógyulás egész folyamata Röntgenátvilágítás segélyével könnyen ellenőrizhető.

Az eljárást és a jó eredményt egy 5 éves íiu hasonló módon kezelt, ideálisan reponált felkartörésének radiogramja teszi szemlélhetővé.

8. A törésvégek helyretevéséről helyi érzéstelenítés mellett. (Orvosi Hetilap, 1913.) Kasuistikus közlemény. Beszámol azon eredményekről, a melyeket Couway, Reclus, Lerda, Quenu, Dussac, Ilackenbruch, Braun által ajánlott módszerekkel végzett, A Hackenbruch által ajánlott körkörös érzéstelenílési eljárást tartja a legalkalmasabbnak. Tapasztalatai 14 esetre vonatkoznak.

9. Über die Reposition der Brudienden in Lokalanästhesie. (Centralblatt für Chirurgie, 1913. 20. sz.) Előbbi czikk kivonata.

10. A végtagok fedett töréseinek hely ret evéséről helyi érzéstelenítés mellett. (Orvosi szakértői szemle, 1913. 4. sz.) A 8-ik közlemény ismétlődése, melyhez hozzáfűzi még a Kulenkampf endoneuralis eljárás leírását. A helyi érzéstelenítés alkalmazását különösen fontosnak tartja munkásbiztosítási szempontból.

11. A spondylitis tuberculosa (WOO eset alapján). Lásd az irógépezetl másolatot. Magántanári dolgozat. E monographia az I. sz. sebészeti klinikán, az utóbbi években kezelésben állott 2000 spondylitis-eset irodalmi és gyakorlati feldolgozásán alapszik. Dollinger Béla a 2000 esetnek csaknem felét huzamosabb időn át személyesen észlelte; ennek követheztében, bár a monographia elsősorban a therapia kérdéseivel foglalkozik, a spondylitis pathologiáját is felöleli. A spondylitis kortanában különösen a localisatió kérdésében, tehát anatómiai irányban történt lényeges haladás; szerző ezért bevezetésül az anatómia vonatkozásban lévő legfőbb pontokat is összefoglalta.

Az anatómiai fejezet legfontosabb részét a gerinczoszlop mechanismusának ismertetése és annak anatómiai magyarázata képezte. A szerző itt különösen a lumbodorsalis határ intensiv functiőjának tulajdonít nagy jelentőséget. Kieme-2160