A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1915. június 1., kari választó

4a. Unteráuchungeii über das Rhincáclerom. (Zentralblatt für Bakteriologie 1909.)

A szerzők részletesen foglalkoznak a rhinoscleroma szövettanával. Főleg a Schridde-féle szövettani ismertetések helyességéről győződtek meg, s főleg kiemelik, hogy a Mikulicz-féle sejtekre vonatkozólag látni olyan átmeneti alakokat, a mely a sejteknek plasmasejtekből való keletkezését tanúsítják. Szerintük a rugalmas rostok a heges scleromás szövetben megszaporodtak, míg a plasmomatosus területekben erősen megritkultak.

Dolgozatuk főczélja a Frisch-féle bacterium rhinoscleromatisról megállapítani, hogy tényleg érdekelve van-e a scleromás megbetegedéseknél, továbbá igyekeztek csoportjának többi képviselőitől (bacillus pneumoniae Friedländer, bacillus aerogeues lactis Escherich, (bacillus ozaenae Abel) bakteriologiailag, illetve serologiailag izolálni.

Hosszas kísérletezések után kitűnt, hogy mikroskop alatt, valamint kultúrákban a differentiálás biztosan nem vihető ki. Az állatkísérletek sem vezettek eredményhez. Agglutinatiós kísérleteket is végeztek, a melyekből kitűnik, hogy a scleroma-bacillusokkal immunisált állat savója kitünően agglutinálja a scleromabakteriumokat, azonban igen sokszor a Friedlander-féle bacillust is, a mely körülmény miatt ezt az eljárást differentiálásra nem ajánlják.

Hosszas kísérletezések után sikerült a Bordet-Gengou-féle eljáráson fölépülő complement fixatiós eljárással a tokos bacteriumokat egymástól elkülöníteniük. Részben rhinoscleromás betegek vérsavóját, részben rhinoscleroma-bacillusokkal oltott állatok savóját használták fel a complementfixatiós kísérletekhez. Sikerült kimutatniok, hogy a rhinoscleromás betegek vérsavójában antianyagok vannak jelen a scleromabacillussal szemben kimutatható mennyiségben, úgy hogy velük complementfixatio elérhető, mint a scleroma bacillusának specifikus reactiója.

A scleromás antitestek a Friedlander-féle bacillussal nem eredményeznek complementfixatiót.

Ezek szerint a scleroma-bacillusnak setiologiai szerepét a scleroma keletkezésében bebizonyítottnak tartják s kiemelik, hogy ennél a lokálisnak látszó nyálkahártya-megbetegedésnél általános fertőzéssel állunk szemben, mely ellen a megtámadott szervezet antitestek producti ójával védekezik.

5. Befolyásolja-e a kénesőkezelés a szervezet védőanyagait ? (Orvosi Hetilap 1910.)

5a. Beeinflusst die Quaecksilberbehandlung die Schutzstoffe des Organismus ? (Archiv für Dermatologie und Syphilis 1910.)

3. sz. Habilitatiós dolgozat.

Vizsgálataiban a hydrargyrum salicylicum, a hydrargyrum atoxylicum, a calomel s a sublimát befolyását vizsgálta a normális és különböző specifikus antitesttermelésre. Előre bocsátja, hogy miután ez idő szerint a syphilises serum specifikus antitesteit a kénesőkezelés alatt nem figyelhette meg, kénytelen volt a lueses betegek serumainak (normal antitestek), továbbá typhussal és birka vörös-vérsejtekkel (specifikus antitestek) immunisált házinyulak serumainak, illetve antitesteinek magatartását vizsgálat tárgyává tenni a higanykészítmények adagolása előtt és után.

A syphilises serumoknál a normal antitestek közül főleg a normal agglutininek s a normal hannolysinek magatartását figyelte meg. Sokkal könnyebben és pontosabban határozhatta meg a typhusbacillusokkal és a birka vörös-vérsejtekkel immunisált állatok specifikus antitesteinek magatartását a kéneső-készílmények adagolása előtt és után. Ezekből a kísérletekből a szerző feleletet várt arra, vájjon a különböző kéneső-készítmények befolyásolják-e a szervezet immunanyagairól gondos' kodó sejtek működését és ha igen, milyen irányban ?