A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)
1915. június 1., kari választó
mozgásában voltak zavarok, majd arczideg-bénulás és kisagyi jellegű ataxia lépett fel, járáskor állandóan balra dőlt. A beteget mintegy 4 hónapon át észlelték, s a klinikai tünetekről szerző igen pontosan beszámol. A sajátos ataxia és az a körülmény, hogy az agyidegek nagy része csak az egyik oldalt sérült, s érzészavarok sem voltak, valószínűvé tette az angulus daganat fennforgását. A bonczolás általános miliaris gümőkórt és a bal hídfőiben székelő magános gümőt derített ki. Szerző az agytörzset sorozatos metszetekben átvizsgálta, s alúlról felfelé haladva, leírja a gümő elhelyezkedését. Megállapítja, hogy micsoda idegkötegeket és idegdúczcsoportokat tett tönkre és miféle másodlagos elfajulást okozott. A rendkívül szabatos és a központi idegrendszer finomabb topographiájában nagy tájékozottságot mutató leírás után szerző felhasználja esetét arra, hogy a nyúltvelő egyes rostkötegeire vonatkozó vitás kérdésekhez hozzászóljon. így a Hellweg-Bechterewféle tractus periolivarisra nézve oda concludál. hogy az lehágóan fajul el, s hogy a központi sisakpályával szoros kapcsolatban nincsen. A másodlagos elfajulásokból azt is következtethette, hogy a fasciculus longitudinalis és a Deiters-fél^ mag egymással összefüggésben állanak. A tractus rubrospinalisra nézve a másodlagos elfajulások valószínűvé tették, hogy az centripetalis rostokat is tartalmaz. Megállapíthatta még azt is, hogy az olivocerebellaris pálya ívelt rostjai az oliva háti lapjában kezdődnek és az agyacsban végződnek, s hogy ezen pályában úgy az azon oldali, mint az ellenoldali olivából származó ívelt rostok is vannak; mindezen következtetések értékét irodalmi adatokkal is megvilágítja. A tünetek jelentkezésének sorrendjéből valószínűnek tartja, hogy a gümő először frontalis irányban nőtt> azután hátrafelé. Majd az élőben észlelt nyelési, hallási és egyensúly-zavarokat iparkodik összeegyeztetni a szöveti vizsgálat eredményével. Végső következtetése az, hogy a gyér számú symmetriás tünetek nagyobb számbavétele mellett hasonló esetekben a diagnostikai tévedéseket inkább el lehetne kerülni. 17. Beiträge zur Klinik und pathologischen Anatomie der Alzlieimeráchen Krankheit. — (Hirnpath. Beitr. III. füzet. 1915.) Szerző az Alzheimer-féle betegségnek két esetét észlelte, amelyek közül az egyik bonczolásra is került; részletesen közli a technikailag igen gondosan keresztülvitt szöveti vizsgálatok eredményét. Kitűnik ezekből, hogy az agytekervényekben, különösen a halántéklebenyekben nagyszámban fordultak elő sajátszerű plakkok amelyek központi része elég egynemű volt, s a corpus amylaceumhoz hasonlított, szerző ezeket anyagcsere-termékeknek tartja. A képletek széli része Bielschowsky szerint feketére szineződő gliarostokból és idegrostokból állt, az utóbbiakon elfajulások és burjánzások jeleivel. Ugyanezezen agytekervények ídegdúczsejtjeiben a neurofibrillumok egymással összetapadva igen jellegzetes szalag- vagy hurokszerű képleteket alkottak, amelyeket szerző számos rajzban bemutat. A dúczsejtek ezenkívül zsíros-festékes elfajulást és sklerosist is szenvedtek. A fentemlített sajátszerű plakkok és a dúczsejtek neurofibrillumainak összetapadása olyan szöveti változások, amelyeket az Alzheimer-féle betegségben rendesen feltaláltak. Megfelelt ennek a klinikai kép is, t. i. a praesenilis korban györsan beálló teljes elbutulás, a nyugtalanság, a hallott szavak gépies ismételgetése stb. Mindazáltal szerző abban a véleményben van, hogy az Alzheimer-féle betegséget nem lehet teljesen önállónak tartani, mert a szöveti változások lényegben véve az öregkori elmezavaréval azonosak s csupán fokozatilag és a localisatio tekintetében különböznek tőle. A jellemző beszédzavart a halántéklebeny különösen súlyos megbetegedésével lehet magyarázni. * Frey Ernő dr. amint munkáinak ezen rövid ismertetéséből is kitűnik, gazdag és értékes irodalmi működést fejtett ki, amelyet legrövidebben talán azzal lehetne jellemezni, hogy ő méltő tanítványa Schaffernek, akinek oldala mellett hosszú időn át dolgozott. Minden közleményében nagy alaposságot árul el, emellett jó érzékkel
