A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1915. április 20., 8. rendes

34.. 392 ur a közoktatásügyi ministert és kérte, • hogy ezt az ügyet tegye ad acta s ez ak­kor meg is történt. E négy év kétszeresé­nek, az utóbbi nyolcz évnek bírálata azt demonstrálja,hogy a kar kirivőan követke­zetlen volna önmagával szemben, ha a négy év előtti határozatával ellentétben ma, teljesen megokolatlanul, a túlságos meg­különböztetés és kitüntetés mellett fog­lalna állást.- Bársony tehát,a maga ré­széről semmiesetre sem fogadja el Buday bizottsági előadó ur javaslatát és ajánl­ja a karnak, hogy felelősségének mérle­gelése mellett , önmagához consequensen maradjon meg a régi álláspontján s Győry iránti jóindulatának kifejezéséül éss további buzdításul,fogadja el a propositiót odáig, de legfeljebb odáig,hogy Győry Tibor ma­gántanár a rendkívüli tanári czirnmel deko­­ráltassék,fejezze ki azonban expressis verbis,hogy a karon kivüli fizetéses rend­kívüli tanári stallum adományozását ezut* tál megokolatiannak és még korainak tart­ja. Jendrassik Ernő tanár : ( o o Csatlakozik azokhoz,amiket Bársony tanár ur elmondott, az orvos- és termé” széttudományok történelme érdekes,de nem < tanulságos tárgy. Érdekes is csak azok­nak,akik már a tudomány mai állapotát ismerik és szabad óráikban a múlt idők iránt érdeklődnek.Kutatási tér szempontjából aa újabb idők történelmét csak szak kutató,tehát min­den szakma a maga körében - végezhet ered ményes munkát ; a régi orvostörténelmi viszonyok kiderítéséhez ellenben az ős­nyelvek és Írásmódok ismerete és tanulmá­nyozása szükséges. Mindez azonban végső

Next

/
Oldalképek
Tartalom