A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1915. április 20., 8. rendes

jes javaslatunk odairányul.méltóztas­­sék Liebermann Leó ás Korányi Sándor báró tanárok javaslatait elfogadni ás Győry Tibor magántanárnak ülésjog nél­küli ,fizetéses rendkívüli tanársága ér­dekében a vallás és közoktatásügyi mi­nister úrhoz felterjesztést intézni. A bizottság tagjai az előadványhoz a következő megjegyzéseket tették: Bársony tanár: Mindenek előtt kifogásolja,hogy Győry, mint a Semmelweis érdemeinek e­­gyedüli és egyetlen fölfedezője.előhar­­cosa és a Semmelweis magyar voltának egyedüli megvédelmezője állittatik foly­tonosan a tudományos éa laikus,világ szine elé.- Semmelweisnak a Győry vé­delmére absolute semmi szüksége sem volt.- A Holnes-féle contagionisták el­len éles polémiát folytatott már Semmel­weis maga,aminthogy az a C-yőry-féle mellékletekből is élénken kitűnik,- és a két fölfedezés közti különbséget elő­adták a szülészet tanárai; ra magyar szü­letését pedig bizonyítgatták elejétől mindvégig és pedig már régen Győry előtt Semmelweisnak magyar kollegái Jf ennek a bizonyítására különben nem is volt semmi különös szükség. Hiszen épen az osztrá­kok, akik ez irányban utóbb kötekedni kezdtek,üldözték őt Bécsből haza, Buda­pestre.- Bársony véleménye szerint elő­adó Buday tanár ur referátuma nem adja a kellő áttekintést.amennyiben Győry összes irodalmi munkálkodását tárgyalja, vagyis azokat a munkákat is,melyekért a

Next

/
Oldalképek
Tartalom