A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1914. december 15., 4. rendes

154

4

hangoztassák is a no-restraint elvét. Ezen elv szempontjából foglalkozik kritikailag az egyes ápolói módszerekkel és eljárásokkal, különösen pedig az ágykezeléssel és elkülönítéssel, mely utóbbit sem tart teljesen nélkülőzhetőnek, csakhogy e czélra ne egy sötét czella, hanem rendes különszoba használtassék.

11. Az elmebetegség veszedelme és az ellene való védekezés. (0. H. és P. m.-chir. Pr. 1899.)

Ezen a szabadkai vándorgyűlésen tartott előadásában a prophylaxis kérdésével foglalkozik és sürgeti többek között a szegényebb társadalmi osztályok részére népideggyógyintézetek felállítását.

12. A hydrotherapia szerepe az elmegyógyászatban. (Bp. 0. U. 1904.)

Tapasztalatai alapján ajánlja izgalmi állapotok csillapítására a protrahált langyos meleg fürdőt, a melyet napjában kétszer is, de egyhuzamban négy órán túl nem alkalmaz; ajánlja továbbá a nedves begöngyölítéseket, a melyekhez a beteg testi állapota szerint hideg vagy melegebb vizet használ.

13. Az elmebetegek intézeti gyógykezelésének újabb irányairól. (Gy. 1907.)

A pozsonyi vándorgyűlésen tartott ismertető előadás, a melynek keretében esetek kapcsán részletesebben számol be a foglalkoztatási therapiáról és annak eredményeiről.

IV. Elmebetegügyi (intézeti, történeti) kérdéseket tárgyaló

dolgozatok.

14. Magyarország elmebetegügye. (Gyógy, és P. m.-ch. Pr. 1897.)

Az Országos Levéltárban végzett kutatások alapján vázolja Magyarország elmebetegügyének történetét visszamenőleg a múlt század elejéig, majd kifejti azon irányelveket, a melyek szerint elmebetegügyünket fejlesztendőnek véli.

15. Die Entwicklung der Psychiatrie und des Irrenwesens in Ungarn.

(Psych.-neur. W. 1909.)

Ezen a Budapesten tartott XVI. nemzetközi orvosi kongresszus alkalmából készült dolgozatban szélesebb alapon és részletesebben, mint az előbbi dolgozatban, írja le elmebetegügyünknek, valamint az elmekórtani kutatásnak és oktatásnak fejlődését.

16. Ueber den geschichtlichen Entwicklungsgang in der Beurteilung u. Behandlung der Geisteskranken. (Pester m.-chir. Pr. 1909.)

Az erdélyi szász természettudományi egyesület orvosi szakosztályában tartott tájékoztató előadás gyakorló orvosok részére.

17. A tébolyda mint elmegyógyintézet

(I. orsz. elmeorvosi értekezlet munkálatai és Pester m.-chir. Pr. 1901.)

Felsorolja és kifejti azon hiányokat, a melyek útját állják annak, hogy az elmegyógyintézetek nevüknek és rendeltetésüknek megfelelően valósággal gyógyító intézetek legyenek Sürgeti ezen hiányoknak orvoslását, különösen pedig szükségesnek tartja a zsúfoltság megszüntetését, a betegek korai felvételének és megfelelő osztályozásának lehetővé tételét, az orvosi személyzet szaporítását és az intézeteknek minden tekintetben való kellő felszerelését.