A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)
1914. december 15., 4. rendes
21. A «no reátrainh halárairól (Gyógyászat 1897 és Pester med.-chir. Presse 1898). A szerző a «no restraint» rendszer alkalmazhatásál kritikai alapon méltatja s hangsúlyozza, hogy az elmebajokkal szemben használt bizonyos eljárások (ágykezelés, elkülönítés stb.) a kényszer bizonyos formái s így az bár enyhébb alakban, de teljesen nem nélkülözhető. 22. A hydrotherapia szerepe az elme gyógyásza íba n (Budapesti Orvosi Újság 1904). A hydrotherapiás eljárások rationalis alkalmazási módjait ismerteti. 23. Az elmebetegek intézeti gyógykezelésének újabb irányairól (Gyógyászat 1907). Az elmebajosok gyógyításának alakjairól számol be s különösen részletesen ismerteti a czélirányos foglalkoztatást és az elért eredményeket. Végül népszerű előadásait és czikkeit közli a következő czímeken: 24. Az elmebetegekről és azok ápolásáról (Jó Egészség, 1904). 25. Alkohol und Nervensystem (Deutsches Tagbl., Nagyszeben, 1907). 26. Az alkoholismus társadalmi szempontból (Az Alkoholismus, 1908). 27. Az öröklésről (Természettudományi Közlöny, 1908). 28. Az elmebajok megítélése és az elmebajosok helyzete hajdan és most. (Természettudományi Közlöny, 1912). Dr. Epstein László dolgozatainak egy jelentékeny része az elmebeteg- (intézeti) ügy általános és specialis kérdésével foglalkozik, elég számban találhatók azonban olyanok is, a melyek a psychiatria területét mélyebben szántó, tudományos értékűek s élénken bizonyítják, hogy szerzőjük nemcsak alaposan képzett és teljesen kiforrott szakember, de ismereteit és tapasztalatait az irodalom terén is sikerrel tudja gyümölcsöztetni. Számos függő kérdéshez szól szakszerűen s világítja meg azokat önálló alapon. Minden egyes alkalommal világos kritikával és meggyőző érvekkel domborítja ki a czélba vett feladatot. Különösen kiválik «A tengerentúli kivándorlás elmeorvosi szempontból» czímű habilitatiós dolgozata, a melyben a kivándorlással járó különféle endo- és exogenes tényezőket pontos kutatások alapján igyekszik megvilágítani és az elmebetegségek setiologiája számára eddig nem eléggé tanulmányozott újabb területet felderíteni. Kimutatja, hogy ezen tényezők mennyire alkalmasak a meglevő dispositio alapján a már lappangó elmebajt kitörésre segíteni vagy újat kiváltani. Az észlelt eseteket beható megfigyelése tárgyává tévén, konstatálja, hogy úgy mint a fogság, ez is bizonyos specialis színt vegyít a kórképbe. E mellett nem mulaszthatja el azon következtetések levonását sem, a melyek bizonyos társadalmi intézkedések szükségességét kívánják. Birtokában van mindama klinikai vizsgáló módszer és eljárás, a melynek segélyével a vezetése alatt álló budapesti angyalföldi állami elmegyógyító intézet nagy és tanulságos beleganyagát az egyetemi tanítás érdekében sikeresen felhasználhatná. Mindezek alapján és évek hosszú sorára kiterjedő érdemes szakműködésére vató tekintettel, tisztelettel javasolom, hogy őt a colloquium elengedése mellett próbaelőadásra bocsátani méltóztassék. Budapest, 1914 október 17-én. Dr. Moravcsik Ernő Emil ny. r. tanár.
