A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)

1913. október 14., 2. rendes

Minthogy azonban elsőrangú egyetemi érdek, hogy az ad junctus oknak, akik rendszerint ez egyetemi statusba kerülnek,már az adjunctusi működésűk alatt sorsa biztosittassék, mert igy tudományos munkájuknak gondtalanabbal szentelhetik magukat : számukra az uj nyugdijtörvény alapján nyugdíjigény lenne biztosi tandó,miért is kérjük a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m.kir. Minister urat,hogy e tekintetben a pénzügy' minister úrral a szükséges tárgyalásokat indítsa meg.

Egyetemünk tanácsa az érdemleges határozat hozata előtt az ügyet az előiratokkal egyetemben karunknak és a bölcsészettudományi karnak újabb véleményes jelentésre kiadta.

Grrósz Emil ny.r. tanár mint előadó nyomatékosan utal arra,hogy a v. és k. minister ur ebben az ügyben Egyetemünktől véleményt háromnegyed óv múltán sem tudott kapni. Ez a késlekedés,mely nem kivételes, előbb utóbb az egyetem autonómiájának csődjére fog vezetni. Az olyan autonómiát, mely nem functi ónál,a felettes hatóságok nem fogják respectálni. Adott esetben annál kevésbbé jogosult e késlekedés,mivel olyan ügyről vari szó,mely csakis a bölcsészeti és orvostudományi kart érinti s igy e két kar állás foglalását a tanács commentárral vagy a nélkül bátran felterjeszthetné. De az előadottakból az is kiderül,hogy a tanács előadója s nemine contradicente a tanács is pártolná, az ügyet, de jogi aggodalmai vannak,hogy a nyugdíjtörvény megengedné-e