A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)
1914. május 26., 6. rendkívüli
r7 ti Dr, ORSOS Beterjeszti 819 F 3 3 E Ii C Z irodaiul dol gozatainak bírálata. 2r. BUDA Y K / L I* í- il ny.r. tanár. Tekintetes Tanártestület ! Orsós Ferencz tír.-nak, a ki* a kóroonctani és kórszövettani diagnos tikéból"magántanári jpgositváiiyt kért, irodalmi hiúnkéi alulírottnak adatván ki.megbírálás végett, van szerencsém yeleaényes jelentésemet a következőkben előtár jeszteni. Orsós Ferencz 1379-ben született Temesvárt-, ugyan ott végezte a reál iskolát is jeles eredménynyel. 1397-ben a bécsi műegyetemre iratkozott be vegyessnÖYendéknek, a következő tanévoen periig a budapesti egyetem orvostanhallgatója lett s ugyan itt avatták orvosdoktorrá 1903 decz. 34-n. fiér harmadéves orvostanhallgató korától behatóbban foglalkozott a kórbonc olás tannal. Az első számú kórbonctani intézetben 1901-tol mint demonstrator, 1903- tói mint gyakornok, 19013-tól pedig mint második tanársegéd volt alkalmazva. 1906. februárban a pécsi városi közkórház boncoló főorvosa lett s ezen minőségében yégezte hét és fél éven keresztül a kórházi és bábaképczriei boncolásokat és a kórház összes laboratonumi vizsgálatait. Múlt évi szeptember óta a budapesti kir. törvényszéknél mint törvényszéki orvos működik, Habilitatiós dolgozat gyanánt a tüdő csúcsok szerkezetéről szóló munkáját jelöli meg; ezen kívül azonoan Orsósnak még számos egyéb tárgyú X>r)0 f ••• [ £■ ' - v f * Z t - ‘ » r ' r J. - . f . V ^ dolgozata is van, a melyeket megjelenésük szerinti sorrendben sorolok fel, megjelölve pár szóval tartalmukat. a./ A lyssánál előforduló Bagri-testekről; budapesti közkórházi orvostársulatban tartott előadás kivonata s az Orvosi Hetilap 1906-ik kötetében jelent meg. B./ Über das elastische Gerüst der normalen und der emphysematosen Lunge. Beiträge zur pathologischen Anatomie. 41 Band. 1907-oen egyetemi pályadijat nyert dolgozat. Orsós befecskendezte a hörgők felé a tüdőt fonnál innak s aztán metszeteken tanulmányozta a rugalmas rostokat. Vizsgálatai szerint a tüdőben két féle rugalmas rost rendszer van ; a durvátb respiratios, a mely a horgok rugalmas szövetének a folytatása s olyan szövésű, hogy az al«eoiusok kitágulhatnak a roäfcok nagyobb megfeszülőse nélkül. A másik finomabb rostrendszer a hajszálereket erősiti az alveolasok alapi hártya jéhoz s a nagyobb vérerek rugalmas rostjainak a folv-
