A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)

1914. május 26., 6. rendkívüli

nők ölőnveire és azt iparkodik bizonyitani,hogy- a szemmütéti ambidexteritás ^gyakorlat dolga és nőm veleszületett tulajdonsag,mint azt sokan*

hiszik és állítják.

■** H T— % t M -19. Hátsó skleralpunctióval combinált •C'lliot-féle trepanatio. Berauta«... — ^ — '■ m, mm** ~ ~

tás a budapesti kir.orvosegyesület l9l4 március hó 21.ülésén. Abból a feltevésből kiindulva,hogy absolut glaukomás, de néha látó szemeknél is

“*• ' ..... • v'i /s r p fr _

a trepanatio,valamint más a csarnokot megnyitó műtét azért nőm jár eredmónynyel,mert a hátulról előre irányuló nyomás a lencsét előrenyomja és

.

ezzel a csarnokzug, de a trepanatiós nyilas is elzáródik,megkisérlette

egyik absolut glaukomás szemen,mely a trepanatio után nem lehet puhább,

egyidejűleg hátsó skleralis punctiót csinálni,hogy ezáltal a 3zem hátsó

részében is,legalább ideiglenesen megcsökkentve a nyomást,a trepanatiós * -* • * - *✓ . szelep felszabaduljon. A kísérlet sikeres volt s azért ezt az eljárást*

v * ~ ' . .. * . V »

ajánlja absolut glaukomás szemeknél,sőt hasonló kedvezőtlen viszonyok mellett még látó szemeknél is.

Tekintetes Tanártestület !

A w U \J m ’ ' • ' • .* fi ' * r .■* "* ; / , • t- r \ . • *, .• V • , . J

ifj. Liebermann Leó dr. valamennyi munkáját és igy különösen habilita*’**--• . . ! \ ***.2 ’* > r ^ • * * - tiós dolgozatát is,a rendszeresség,az alaposság és az a törekvés jellemzi,hogy a maga elé tűzött kérdés mélyére hatolva,azt minden oldalról.minden vonatkozásában kellően megvilágitsa. A. sideroskop érzékenységére nézve végzett eredeti vizsgálatai,a különböző typusu elektDomagiesek teljesítő képességére, de különösen arra irányuló vizsgálatai és kisérlétéi.melyekkel emberi szemből már el távolított különböző nagyságú és súlyú mágneses idegen testeket,állati szemek különböző részeiben helyez el,hogy megállapítsa az idegen test útját,melyet követ,mikor a nagy elektromágnes hatása alá kerül,mind megannyi bizonyitéka az alapos vizagélónak' és kutatónak. De igazolják egyben az ügyes ás ötletes kutatót is, a ki ezúttal arra keres és kap is sok tekintetoan utbaigazitást.hogy és mint valósítható meg az az általánosságban hangoztatott és elfogadott elv,hogy az idegen testet a szemből lehetőleg úgy kell el távolítani, hogy a látás megmaradjon és ha erre kilátás nincs,úgy hogy legalább a szem alakja maradjon meg.

Közléseiben nem tér ki vitás kérdések előtt sem és saját, a klinika nagy beteganyagán szerzett tapasztalataira támaszkodva,mindig józan és kigác’’ tm ti kával és jól megalapozott érvekkel foglal állást. Klinikai