A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)
1914. január 20., 5. rendes
m ott,- nem zárkóznám el a javaslathoz hozzájárulástól .annál kevésbbé.mert ez az egyedüli mód, mely kizárja a föltevés lehetőségét,hogy valaki saját szavazatával, a saját javára bilc lentette a szavazás eredményét. ad 2./ Elfogadható a javaslat második része is.hog y az absolut többség ne a jelenlevők és szavazatra jogosítottak számából,vagy azok részéről beadott szavazó lapok szárna szerint előre,hanem csak az effectiv szavazatok megismerése után állapíttassák meg,üres szavazó lap tehát ne számítson.- Miről lehet hasonló Esetben szó ?- csak arról, hogy az illető,a szőnyegen levő személyt,vagy személyi vonatkozásban álló dologi kérdést,mely titkos szavazásra kerül,nem ismeri eléggé,vagy nem tudja meggyőződésével összeegyeztetni,hogv a tervezett f megoldási?»; igenlő szavazatával hozzájáruljon, vagy a megoldást tagadó szavazatával esetleg megakassza,- és ha ez igy van,nem esik jogain sérelem,ha üres szavazó lapja számításba nem jön,mert hiszen az üres szavazó lap éppen azt documentálja,hogy positiv szavazati jogával ezúttal élni nem kivánt.- Igaz ugyan,hogy ez az eljárás visszásság kiforrása is lehet,ha a tagok tömegesen tartózkodnának a positiv szavazástól ,illetőleg nagyobb számban szolgáltatnának be üres szavazólapot és igy a kérdéses megoldás mikéntjét tulajdonképen a testületnek csak egy törpe töredéke döntené el. Ilyen eshetőségtől azonban komoly testületnél alig kell tartani. ad 3./ A javaslat harmadik pontja az elnöknek azt a jogát állapitja meg,hogy nyilt szavazásnál,szükség esetén két szavazata legyen ; vagyis ha a szavazásban már részt vett, pp arma.k ereriménvekéoen szavazategyenlőség ál-24.
