A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)

1913. november 11., 3. rendes

32.

kalmazkodik az élet szükségletéhez,stagnálásával „visszaesést jelent. Az utolsó években több kísérlet történt ugyan,hogy

c

segítséget nyújtsunk ,de a kísérletek mindannyiszor megakadtak.részben mert olyan

• i * -megoldásokat ja vas oltunk, melyek nem téliünk függnek s nem teljesültek,részben mert a tanár

testület a javasolt intézkedésektől idegenkedett.

Az első csoportba tartozik a Lieberrnann tanár javasolta szigorlati reform,az utób bihoz a magántanároknak az oktatás keretébe való fokozottabb bevonása.

A mai helyzet azonban már olyan,hogy tovább ezt tűrnünk nem szabad. Ha egyebet nem, azt meg kell tennünk,a mi rajtunk múlik s a

t

miben valamennyien egyetértünk s azután

lépésről lépésre kell a megkezdett utón to(

vább haladnunk.

<

A tanrenden a jövő félévre már alig változtathatunk,de ezúttal egy lépést tehetünk előre.

Az előadó javasolja,adja a tanártestület a hallgatóknak azt a tanácsot,hogy a kórbonctant és a gyógyszertant ne hallgassák a IV. félévben.

Az az ok,a mely miatt a hallgatóság- c

azt a tanácsot kapta,hogy a tanulmányi és szigorlati rend szellemével homlokegyenest ellentétben e tárgyakat a 4-dik félc

évben hallgassa,megszűnt. Az uj véderő tör«

vény rendelkezése szerint ugyanis hallgatóink a tanfolyam alatt most már csak 3 hónapot szolgálnak s ezt is a nagy szünidőben: junius hó 15-től augusztus 15-ig.

c

Az eltolódásra most a legjobb alkalom van. Mindkét tanszék uj erőt nyer, a most

w