A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)

1913. május 27., 2. rendkívüli

lapotot s az idegrendszer túlin arlékonységét. Mindezen gycmekek-sapabht-loor^zine^Tas-omotoros zavarokon alapul, s ezt úgy magyarázza.hogy az érbeidegző középponthoz állandóan iz álmák haladnak a test környéki részeiről és ezen izgalmak egyes testrészek ben, így az arcon állandó tónust tartanak fenn az ármozgató id egek oen.

18. Adatok a diphtheria-recidiva kérdéséhez. Orvosi hetil.191o.ü3.s Két diphtheria-recidiva esc;tet ir le.mindkettőben súlyos torok es orrfolyamat forgott fenn,mely 6, illetőleg 7 nap múlva gyógvsavó-kezelesre feltisztult, liéhány nap múlva azonban mindkettőben a mandolákon újabb lepedők mutat koz ott, mely csak gyógysavó ujiabb alkalmazására tisztult fel véglegesen. Ezután saját és az irodalom eseteinek alapján a recidivékát két csoportba osztja: a rovidecb és a hosszabb idő múlva jelentkező recidi vakra. A rovidebb idő múlva jelentkező recidivákat nézete szerint a oacillusok nagyobb virulentiája váltja ki és nem tartja valószinünek,hogy ezen reoidivák keletkezésében a passiv immunitás által fejlődésében megakadályozott activ immunitás hiánya szerepelne. A hosszú idő múlva jelent kező recidiaa-esetekben pedig újabb fertőzés szolgálhat kiváltó ok gyanént.

19. A gyermekkori heges nyelőcsőszükületek radiologiás kórjelzése, /literi I dr.-al/ 0rf.Hetil.1911. és Jahro.f.Kinderhk.73 sz.

A Stefánia-gyermekkórházban heges nyelőcsőszükület miatt kezelt gyermekeken rendszeres Hontgen-vizaccálatokát végeztek. A gyermekekkel zirconos tejes darát nyelettek ás megfigyelték a Röntgen"ernyőn a falat lehaladását közben észlelhető jelenségeket. Húsz esetet vizsgáltak át ilyen módon, iáindegyikben a kórjelzést a Röntgen-vizsgádat segélyével por; tosan állapíthatták meg és kilencz esetben ezen vizsgálatok olvan eredményekhez is juttatáák,a minőket közönséges szondavizsgádattál nem nyerhettek volna. Ilyan módon állapíthatták meg a nyelőcső' többszörös szűkületét s különösen annak társulatait. Ezen tégúlát két esetoen Í ren na.}*? fokú voltamig egy esetben nagy diverticulumot találtak,melyet azóta a boncolás is igazolt. A zirconos röngenoscopiát ezek alánján a gyermekkori heges nyelőcsőszükületek kórjelzésében nagy értékű eljárásnak tartják, kutatja a szűkület helyét a megfelelő csigolyához viszonyitvva.a szűkület fokát, hosszát,egyszeres,vagy többszörös voltát,a tá.gulat fenforgását é3 nagysá^it.Pontosnak tartják azt is,hogy ezen eljárást a iuanérgezést követő hat