A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)
1913. május 27., 2. rendkívüli
7. 49fí A csecsemőhalandóság megértése és a követendő intézkedések szempontjából kiváló fontossága az olyan statisztika,mely hazánkra,vagy egyes részeire vonatkozólag a természetes táplálás elterjedését feltünteti.I- lyen kimutatás nálunk nem létezett. Szerzők a fővárosban uralkodó visszonyokat akarták felderíteni, és felhasználták e célból a Stefánia-gyermekkórház anyagát. Pontos följegyzéseket eszközöltek az 1906.év folyamán 3594 a kórházban bemutatott,a fővárosban született és állandóan a fővárosban lakó gyermekről. Följegyezték a kort,a szülők foglalkozását,a gyér mek törvényes,vagy törvénytelen származását, szoJ»ott-e, vagy nem,ha igen, ki szoptatta /anya,dajka,tápszülő/,mennyi ideig szopott kizárólagosán, mennyi idieg részesült vegyes táplálásban, s végül hogy mi volt a mesterséges, vagy hat hónapnál korábban megkezdett vegyes táplálás oka. Kid érült az adatok összeállitása után,hogy 94.96 % szpott, 5.04 7o nem szopott. 65.38 % szopott legalább hat hónapig, s 34.62 %-ban adtak már a hatodik hó befejezte előtt a női tejen kivül egyéb táplálékot is. Egy évnél tovább szopott kizárólagosan 6.13 %. Ezen kivül ürla- . pokat küldtek szét a fővárosi orvosoknak is,hogy a vagyonosabb osztály körében uralkodó viszonyokról is képet nyerhessenek,azonban ezek csak kis számban érkeztek vissza,általában mégis megerősitették a kórházi anyagon nyert észleletéin. Budapesten tehát a csecsemők túlnyomó nagy részét táplálják terma mészetesen, s csupán igen kis részük részesül kezdettől fogva mesterséges t « táplálásban. Általában hossz^u ideig szoptatják a csecsemőket,igen elteri jedt azonban az a szokás.hogy nagyon korára vezetik be,s czélszerütlenül a vegyes táplálást. 14. A mesterséges csecsemőtáplálás kérdésének jelen állása.Bp. Orv. Újság. 1908. 2. sz. Orvosegysületi előadás. A munka elsp'részében az egészséges csecsemő mesterséges táplálásával foglalkozik, b mindendlífőtt azon kérdést fejtegeti részletesen,hogy miben keressük a mesterséges táplálás rossz eredményeinek okát. Tagadja a fehér b _ . je-ártalmat, s különösen jelentőséget tulajdonit ugyan a zsir, s főleg * a savó ártalmas voltának,végezetül.mégis oda következtet,hogy szigorúan tudományos alapon nem mondhatjuk meg határozottan,hogy a tej melyik alkotó része az,a melyre a mesterséges táplálásnál észlelhető hátrányokat visszavezethetnek. Áttérve a mesterséges táplálás gyakorlati keresztül-
