A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)
1913. május 27., 2. rendkívüli
2. nem tartja kielégítőnek azon magyarázatot-,hogy ezen icterus cat.-ok oka közönséges gyomorhurut lenne,hanem kóroktani mozzanat gyanánt szerinte sajátos oknak kell szerepelni,a mely a gyomorbelhuzam utján hat, s esetleg mindjárt a gyomorban,esetleg csak a duodenumban,vagy épen csak a duo tus choledochusban fejti ki lobokozó hatását. Ezért tartja helyesnek a kórfolyamat "icterus infectiosus epidemicus" elnevezését. 3. / Lobos izzadmányok cytologiájának diagnosticus értekéről./Preisidi Kornél dr.-al/ 0ry.Hetil.l904.Gyerrvekgyógy. 2.sz. és Berlin kiin.Wochenschrift. 1904. 44.45. sz. Vizsgálataik célja volt,hogy kutassák,vaj jón a lobos izzadmányokban a sejtek egy bizonyos fajtájának megjelenése,vagy viszonylagos felszaporodása nem füg ~-e össze 1./ a kórok,vagy Z./ talán a folyamat tartalmi vaj vagy 3,/ a megbetegedés anatómiai Jgelyével. Ezért a cytologiás vizsgálaton kívül rendszeres bacteriumos vizsgálatokat is végeztek és nemcsak sávos,de genves izzadmányokat is vizsgáltak,s pedig cerebospinaiis folyadékot, mell-,hashártya-,szivburokürbeli,izületi és parenchymas lobos izzadraányt. , Átvizsgáltak 64 esetet. Szén vizsgálataik eredményeiből kiemelhetjük,hogy lymphocytosis jelleget ugyan gümőkóros sávos mellüri izzadnál vt, de azért teljesen bizonyító kórjelző értéke a lymphocytosisnak nincs,csak jelentékeny segédeszközt képez a vizsgálatban. A betegség anatómiai helye alig befolyásolja az izzadmány sejtjeinek minőségét,de van szerepe a kórokozó tényezőnek a betegség tartanának. Hevesen ható lobokozó ingerekre rövid idejű lymphocytosis áll elő és ezt a kórokozó inger virulentiája szerint rövidebb,vagy hosszabb idő múlva részben,vagy egészben leucocytosis váltja fel.Ezt látjuk Éránkéi- f.pneunococcus és strep&ococcus hatása álatt. Ellenben lassú,renyhe ingerekre,milyen a tbc.vírusa,lymphocytosis keletkezik és áll fenn. 4. / A trismus-tetanús neonatorum és infantum kórjóslata,tekintettel a serotherapiára. Orv.He ti 1.1904. Gyermek .ry.3. sz. és Deuts eh. i-'.ed. Hoch. 1905. 5.6. sz. Hat tetanus neonat, és hat tetnus inf.-esetből,melyet a Stefánia gyermekkórházban gyógysavóval kezeltek,egybevetve az eredményeket az irodalom adataival,a következőket vonja le:. 1. A tetanus a gyermekkorban sokkal jobb kórjóslatot nyv.jt,:aint a felnőtteknél.All ez a tetan.infant -ra,de a tetaiineonat sem olyan absolut
