A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)

1913. május 27., 2. rendkívüli

iértékü marad,-s csak előrehaladottabb elektrolysisnél mutat csökkenést. lO.Therapial tapasztalatok. /Bpesti Orvosi Újság 1904./ ciraü dolgoza­tában néhány akkoriban uj orvosság alkalmazásával szerzett tapasztalások ról van szó. ; J 11. A vizelet katalaze tartalma s a katalazé vizsgálatok klinikai értéke. / Orvosi Hetilap 1903. / A szerző állást foglal azon felfogá­sok ellen,hogy a katalaze mennyiségektől függ a szervezet oxidatiós fo­lyamatainak élénksége. Legemlékezve,eredeti kisérlet alapján a katalaze és peroyydase viszonyáról,különös vizsgálat tárgyává te3zi,hogy a kata­­lysáló képesség használható-e klinikai vá<J^kimutatásra,mint azt Schöl­ling, Vandevelde és Lebouc ajánlották. Száiü03 különböző betegségben szenve­dő embertől származott vizeletet vizsgál meg,s a következő eredményekre jut. Kormalis,egészséges egyén friss,savi vogyhatásu vizelete nem kataly­­sál. A vizelet H 2, 0 2 bontóképességa ninc3 mindig vér jelenlétéhez kötve. Bizonyos gyógyszerek-mindanakelőtt jód- a vizeletet katalysálóvá teszik. Savafryu vegyhatás gátolja a katalysist,néha még vértartalma vizeletben is, de a bő vér,geny,fehérje vagy jód tartalmú vizeletek csekély katalysist még savanyu vegyhatás mellett is mutatnak. Előfordul,hogy a gyógyuló nephr ritis acutaban szenvedő beteg vizelete még oly időben is erősen katalysál, melyben fehjprjét már semmi módon sem sikerül kimutatni. Az alkalikus v*gy­­hatás elősegiti a katalysist; ily vegyhatás mell« tt csaknem minden fehérje tartalmú vizelet katalysál,de a képesség foka nem áll arányban a fehérje tartalommal. Sok egészen normalis alkalikus vizelet is katalysál. Állás közben a legtöbb vizelet katalysáló képességet nyer. ¥alószinü,hogy a ka­­talase proferkentúrna szerepel,-melynek jelenlétét már Aso felvette.-hé­hány adat a béláár,köpet és beteges váladékok katalysáló képességéről zár­ja be a munkát. 12. Egy további munkában,melynek cime: " A vér hydrogen3uperoxyd bon­tó képességéről /IIagy. Orv.Arch. 1907,Uién.kiin. Jochenschr. 1907./, 3 me­lyet Dalmady dr. Torday Árpád társszerzővel irt,quantitativ méréssel kutat ja a vér katalysáló képességének viselkedését különböző betegségekben. 13. Adatok a rhodannatrium therapiai alkalmazásához.Ily cim alatt két dolgozatban /Bpesti Orv.Ujs. 1^06 és 1909.V/Ien.kiin.\7ochschr. 1911/.ajánl­ja a rhodannatriumot tabesss lancináló fájdalvnk,migrainek,és arterioskle­­rotikus fájdalmak ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom