A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)
1913. május 27., 2. rendkívüli
A .III, részben vizsgalati eredményeképen / a 79-ik laptól fogva/ lé* Írja a gyomor bélceatorna fejlődése menetét,a felszín átalakulását,a re» . < • *«# dők.bolyhok és gödrök képződését,a mirigyek fejlődési rendjét és módját, a hámsejtek specifikus kialakulását felületi hámmá,kehelysejtekké, fő Ó3 • * ■ . ' . * % i . * , * v fe&rosejtekká,ezután a mesodermából származó többi rétegek elkülönítését adja elő s végül betűrendben felsorolja a felhasznált irodalmat. A helyesen elrendezett munkának vizsgálati eredménye nemcsak abban ... .-! • 9 , áll,hogy a fejlődés legfontosabb folyamatai a nyálkahártyában folvnak le, és hogy a beleső nyálkahártyájának fejlődése kettős intentiót követ: a felszívó felület nagyobbitásóra és az elválasztó mirigyek kialakítására és hogy a béi.iirigyek fejlődésében az eutoderma játsza a főszerepet,hanem a gyomor és bél különböző szakaszait végig kutatva, számos értékes adatot szerzett az emberi magzat fejlődési idejének me^atározására vonatkozólag, pl.,hogy a körkőrös muscularis réteg a gyomorban az első holdhónap végén nyomokban felismerhető^ hosszanti izpmréteg a 40 ma.-es embryón / II.hó/ is jól látható,de a musealayis mucosoo csak a III.hó vége felé / 7 / ma. -es magzatban/ jelenik meg; hogy a .gyomorhám csak a II.hó végén mutatja itt-ott az első felszínes redőképződést, s a mirigyek képződése csak a III—ik ftó közepe tájt /51 mm./ indul meg; a 150 m/nres magzaton / IV-ik hó vége felé/ az első kialakult felületi hengerhámsejtokét találta, a 190 mm. hosszú magzaton / V.hónap tájt/ az első szétágazó mirigycsöveket kapta. Epigy a duodenum, jejnum, ileum, továbbá a vastagból és férogavu^trány fejlődésére nézve is számos időbeli adatot jegyzett fel. Végső eredményét erre nézve abban szűri le,hogy a gyomorbólcsatorna felszíni és belső kialakulásé, nem mindenütt egyszerre történik,hanem szakaszonként,még pedig oly hullámzatos vonal szerint,amelynek lagmgasabb kiemelkedése a gyomorban van,innen leszáll a flexura ileocoecalisig, sonnan megint a végbél felé kiemelkedik,tehát eltérőieg az eddigi felfogás tói,amely szerint a gyomorbólcső fejlődésében a gyomor és duodenum után a rectam következnék és csak ezután a jejum-ileum. A bél felületi kialakulásának legkésőbbi helye a féreghyujtvány, ahol azonfelül a visszafejlődés,a mirigycsövek 1ofülődése,nyákos elfajulással és következményes .kitágulással már a 270 ma.-es /VI.holdhónap közepétől való/ magzaton észlelhető,miméilett a kötőszövet előbb a mirigyszövet körül s majdan elterjedten nyiroksojtekkcl beszűrődött; a 400 ihn.
