A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)

1913. május 20., 9. rendes

-429

28.

őt a milieujében kellő fizetéssel véglegesítsék. Hogy ugyanekkor a kitüntetés fokozására rk. tanári cimet is adományozzanak neki,az egyáltalában nem szükséges,sőt néha lehetetlen is,mert egyesek, pl.Vámossy és Fenyvessy már bírják is e cimet,azt nem viselhetik duplán,másrészt lehetnek oly, a véglegesítést megérdemlő , de tanításra nem való ügyes ad* junctusok is, a kik még a magántanárságig sem jutottak, a kiknek azonban a véglegesítés kedvéért most meg kellene adni nem is a docensi, de plane a rk. tanári cimet,a mi világosan a szabályokba ütköznék. Képzelhető továbbá, hogy egy ilyen tanár-adjunctus valamely okból elkedvetlenedik, ha pl.tanár változtatás esetáben nem őt, hanem egy riválisát nevezték ki rendes tanárrá,és most nem akar uj főnöke alatt szolgálni. Tanárrá van kinevezve és felesketve,inamovibilis,egyszerűen nem végzi tehát az adjunctusi teendőket tovább

i

és ezeket nem Í3 lehet reája kényszeríteni, mert hiszen nem adjunctussá, de tanárrá van kinevez ve;tart majd kedvetlen és anyagszegény előadásokat,és a nélkül,hogy igazán szolgálná a tanítás ügyét,huzza élete végéig a fizetést, .. belekapaszkodva abba az indokolásba, hogy ő ezt annak idején kitüntetésből kapta,nem pedig mint más,kötelességek teljesítéséért í Vita esetében pedig nem a mi magyarázatunk »hanem a kinevezés szövege dönt:

A sanálás útja az adjuncturák jó fejlesztése, a tanártestületen kívüli tanárok intézményének megszüntetése, újabb ilyes kineveztetések megakadályozása és az ebben a minő-