A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)
1913. május 20., 9. rendes
levelének, 4./ Szász Béla dr.folyamodványának és 5./ az ugyanerre vonatkozó előadványnak megfelelő részei bizonyítják. Szász Béla dr. több alkalommal hosszabb szabadságot kért és kapott,az intézeti tei vékenysógét a legkevesebbre redukálta,boncjegyzőkönyveit rendetlenül és késedelmek « után készítette el és terjesztette be,amiért őt a rendőrfőkapitányság több Ízben figyelmeztetően megkereste. Tekintettel arra,hogy Szász Béla dr. egyéb intézeti kötelességeinek is csak részben és igen hanyag módon tett eleget,és tekintve hogy ő az esti és éjjeli órákaticndszerint az , intézeten kívül töltötte és igy a természetbeni lakás élvezésével vállalt kötelességeinek meg nem felelt,Ajtai K. Sándor ny.r. tanár,mint az intézet igazgatója indíttatva érezte magát,hogy Szász Béla dr.tól ezt a kedvezményt 1913. május hó 1-től kezdődően megvonja. A tanársegédi állásból Szász Béla dr.-t nem bocsá.jtóttá el; Szász dr. állását önkényesen hagyta el. Az előadó véleménye szerint a tanársegédi állás bizalmi állás és ezen nem változtat az illeték emelése és más előnyök elérése céljából a fizetési osztályokba való helyezés,még kevésbbó az eskütétel,a melyek állandó hivatalnoki vagy tisztviselői jelleget nem biztositanak,s csak közvetlen állami szolgálatba való lépés és megszakítatlan szolgálat esetén biztosítanak az okéhoz hasonló jogokat. A megválasz” tásnál és elbocsájtásnál a meglevő szabályok keretén belül a tanártestület az első és utolsó forum.