A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)
1913. április 22., 8. rendes folytatólagos
38. Mókám Lajos ny.r. tanár véleménye szerint a szent István kórház és a közelében levő Telepyutczai kórház valamint a szent László és deliért kórház anyaga becsesebb,mint a Rókus Kórházi, amely utóbűi kórházat előbb- utóbb amúgy is kitelepitik. Ajánl ja,hogy az egyik kórbonctani tanszék vegye át a klinikák hullaanyagát, a másik pedig a szent István kórházét stb. Nem annyira a parallel tanszék fontos,mint az intézetnek széles keretoen biztosított szervezése; a tanszék mindama szükséglettel láttassák el, ami a tanszéket a külföldi nagy egyetemek ilyes intézeteihez hasonlóan alkalmassá tegye a nagy hallgatóság tanítására. Ha ez megvan,a két tanszék egyre is redukálható. Ajtai K. Sándor ny.r. tanár kiindulva abból a kiváltságból,amelyet a nagyszombati egyetem az egyetem székhelvén található hullaanyag biztosítása tekintetében Mária Terézia királytól kapott, a kérdést történeti alapon fejtegeti, és különösen a klinikák és kórbonctani intézetek között levő viszonyt elemzi. Kívánatosnak tartja,hogy a prosecturák anyaga tartassák meg mindkét tanszéknek;azonban félő,hogy a kérdés megoldása sérelem nélkül nem igen történhetik. A v. és k. minister ur tehet eredményes lépéseket a főváros körében, és pedig annak hangsúlyozásával,hogy a kórházi főorvosok érdekei épugy figyelembe fognak vétetni, mint a klinikus tanárokéi.Tauffér Vilmos ny.r. tanár nem csodálkozik azon, ha a főváros a helyzetet a közelmúlt tapasztalatain okulva szanálni törekszik. A tanártestület csakis a minister erélyes támogatása esetén érheti el célját.
