A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1911-1912 (HU-SEKL 1.a 37.)

1911. szeptember 19., 1. rendes

34. H. ka eredménye nem is kedvező a pályadijakat kitű­ző cégre. Miután Jendrassik Ernő tanár zárószavában az elhangzott ellenvetésekkel foglalkozott elnök szavazásra bocsátja a kérdést, elfogadja e a kar az előadó javaslatát,vagy sem. A kar többsége nem fogadja el a javaslatot,hanem úgy határoz,hogy- - • i . ’ a céget igen udvarias átirat kereté-A • • • ben arról értesiti,hogy a kar nincs < ■ abban a helyzetben, hogy a pályadi­.1 • VJ..' i ; ,• i * jakat elfogadja. ‘ ‘' ' x X. Inditvány az 1849 szeptember hó 30-án * ' ' ' ’ - •' • > 4 * . 401 szám alatt kelt minis téri rendelet 9 §-a ’ -íiv» ■ ; » i.,; a* ‘ V ■ í * olyan módositására.hogy az egyetemi tanácsban e minden facultás még egy senatort is küldjön. Előterjeszti Grósz Emil ny.r. tanár. 117. Székely István egyetemünk volt rector mag­­nificusa 1909 September hó 16-án tartott beszámo­ló beszédében kifej tette,hogy égető szükség vol­na az Egyetemi tanács kibővítésére s a mellett állandóbb tételére. Ezen célból azt javasolja, hogy minden kar válasszon egy vagy két Senatort, kik négy évig maradnának hivatalukban. Székely István tanártársunk ezen javasla­tát administrativ szempontokon kivül az is indo­kolja,hogy ilyen módon az egyetem kormányzására a Senatorok mintegy előkészülnek,töboen jutnak ’ r t r % azon helyzetben,hogy az egyetem összeségét ér­­deklő ügyekkel foglalkozzanak s e mellett a fa­kultások külön érdekei is több szempontból nyer­­nek képviseletet. Ez pedig valamennyi fakultás érdeke. Speciálisán a mi fakultásunknak még kü­< lönös érdeke is a senatorok intézménye,mert az semmikép sem mondható előnyösnek,hogy a tanács* < ' < 0 c

Next

/
Oldalképek
Tartalom