A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. június 13., 10. rendes
inozása nélkül, lehetetlen volna a gyakorlatra való beosztást idejében megcsinálni. Tangl Ferencz dókán: a félévvégi dékáni láttamozások a quaestura részéről történő " index- összeegyeztetés" óta merőben felesleges; régebben a félév elején való dékáni láttamozást is elkerülhetetlenül szükségesnek tartották; megszűnt es baj nem lett belőle. Genersich Antal tanár a félév végen a dékáni láttamozást feltétlenül szükségesnek tartja. Pertik Ottó tanár. A kérdés annyira fontos és az egyetem életébe vágó,hogy arról nagyon sokat lehetne beszólni. Az egyik szempont az ideálisba tanszabadság álláspontja. Bármennyire elfogadja elméletileg Liebermann tanár ideális álláspontját,mégis sajátos viszonyainknál fogva, a gyakorlat szempontja - bol,az előadó javaslatához járul. Hogy győződhetünk aeg és hogy bizonyltjuk a tandíjmentességért folyamodók,az ösztöndíjra pályázók és ösztöndijat élvezők )rgplmát,ha leckekönyvüket nem látjuk. Lenhoséák Mihály zárószavában hangsúlyozza, hogy Németországban mégis más emberanyaggal van dőljük,pedig ott sem ártana a szigorúbb ellenőrzés.Javaslatát a tanári láttamozást illetőleg fentartja; a mi a dékáni aláirást a fóiév végen illeti,azt ö sem tartja múlhatatlanul szükségesnek. Elnök ezután felteszi a kérdést: " Szükségesnek tartja- e a kar a tanár résziről a leckekönyv láttamozását úgy a félév elején,valamint a végén ? Kar, 11 szavazattal 5 ellenébnn ezt szükségesnek tartja. Ezután szavazásra bocsátja a kérdést "szükségesnek tar ja-e a kar a félév végi dékáni láttamozást. Kar 13 szavazattal 3 ellenében < ezt szükségtelennek tartja.
