A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. március 14., 7. rendes
mi állások bensőéége és az összetartás nagy érdekei parancsolólag követelik,hogy tiszteletben legyen tartva még akkor is,ha az i ^azsá.g kikutatásáról van szó. Csak az inquisitio nem törődött a szent érdekkel;közvetetlen céljának szolgálatába hajtani a legt bensőbb családi köteléket és bizalmi viszonyt,az i.............. - c - t gaz3ágszoIgáitatás érdekében teljesített nemes hivatásnak tartotta; "továbbá " Az élet fentartásának je ga ellen vétene a törvényhozás,ha nem állitana frei c biztosítékot, hogy az orvossal tett közlés titokban ............................................................. ' * t maradhat, még akkor is,ha a betegség bűn elkövetésére vall." Ha az orvosi kar ezen elveket tartja szem előtt, a melyek talán a titoktartási kötelezettség dolgában szigorúbbak a BT.328 §-ának szelleménél, de mindenesetre inkább megfelelnek úgy a közérdeknek valamint az orvosi hivatás szellemének,akkor igazán keveset nyom a latban,a BT. 328. §-ának ama rendelkezése,hogy a titok felfedése csak a sértett fél indítványára büntetendő. Mégis kissé részletesebben kell foglalkoznom f ezen utóbbi rendelkezéssel,mert a napirenden levő < kérdésben van némi szerepe. E rendelkezésben implicite megvan ugyanis az,hogy ha a beteg felmentette az orvost a titoktartási kötelezettség alól,akkor ipso facto lemondott ama jogáról,hogy a titok fel< fedéséért utólag büntetést indítványozzon. E felmerités dolgában,a melynek elismerése megvan a tanusko' < dásra vonatkozólag az 1893: XVIII.t.ez.85. és 86 §§-aiban, az 1896: XXXIII.t.ez. 204. és 205 §§-ában valamint a kereskedelemügyi ministernek " a munkásbiatositási választott birósá 1 eljárás szabályozásáról" szóló 49157/1908 VI.t. sz.a. kiadott rendelete 129.és 130. §§-aiban, az orvosi karnak már az el mondottak alapján is csak az lehet az álláspontja, hogy nem ismerheti el senkinek jogát arra,hogy felmentse egv olyan kötelezettség fli ói g