A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1909-1910 (HU-SEKL 1.a 35.)
1910. április 26., 5. rendkívüli
E.Seipiades: Uber die Behandlung der Geburten bei engen Becken. A 246 oldalra terjedő monographia a címben jelzett kérdést 2 részre osztva tárgyalja. A dolgozat tartalma. Az első rész a külföldi és kivált a magyar vonatkozó irodalom áttekintését adja. A második rész a bpesti egyet. II. sz. női klinikának idevágó tapasztalásait dolgozza fel közel 1000 szűk medencés szülés alapján. Célja pedig az, hogy szemléltesse, melyek azon elvek, melyek szerint az orvosnak a szűk medencés szülések kezelésénél el kell járnia, hogy az anya és magzat érdekét leghelyesebben szolgálja. Eredményeia következők; Az anya érdekében legészszerübb a szűk medencés szülést exspectative kezelni, annál is inkább, mert ez felel meg leginkább a magsat érdekeinek is. M.P.áknál a prophylaetikus_fordítást jogosult operationak kell tekintenünk, de csak elvétve ritkán vannak együtt a feltételek és a klinika tapasztalása szerint végrehajtása kapcsán minden második magzat áldozatul esik. Fontosabb az exspectativ eljárások eszközeit alkalmazni azon célból, hogy a spontán szülések számát szaporítsuk. Ezen eszközök közt a Prochovmick3féle_diactás_£ljáEás és,a Hofmeier-félerimpresszió^ Ezután áttér a szülést befejező műtéteknek s közöttük elsőként az expressziónak tárgyalására, melyet a jelentőségesebb és veszélyesebb f^S^mütét előtt megkisértendőnek tart minden olyan esetben, ha a bemenetet meghaladt fej mellett nem a méh alsó szakaszának megnyúlása adja a szűk medencés szülés befejezésének indicati *j S.'fc O haladt fej mellett szükséges, az élő magzat perforatiója előtt a magas fogó megkisértése helyes. E műtéttel ugyanis az élve Berlin 1909.Verl.v.S.Karger. Ha pedig a szülés befejezése a bemenetet még meg nem
