A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1909-1910 (HU-SEKL 1.a 35.)

1910. április 26., 5. rendkívüli

-í-Dr- R / T 0 6 K ZSIGM0N3 magántanári folyamodványának

SJ-od fokú bírálata *

beterjeszti >. äcfro FOR. * N V / S Á N DOR ny.r. tanár.

Tekintetes QR^oskari Tanártestület. /-V. Ritoők Zs igmond”A sz. iv es a véredére rendszer betegség g e ib ól'’magántanári képesítés elnyerése végett folyamodott karunkhoz> Folyamodványának első fokú bírálata után a karnak 1907* jun*

18-án tartott X rendes ülésének határozatából az másodfokú bírálatra alól írottnak adatott kit

Dr> R.itcók habil itatiós dolgozat gyanánt az Orvosi Hetilap 1906t 41 számában megjelent munkáját tfelöli meg, "a verőeres rendszer hyperplas iájá "ról *

F tanulmányában a verőeres rendszer hyperplusiájának klinikai jelentőségével és diagnostikajával foglalkozik* Fejtegetéseinek alapját az irodalomból összeszedett 56 eset, továbbá Dr*

Ri to óknak az /. belklinikán észlelt 17 saját esete képezi, a melyek* ben a klinikai észlelés eredményeit kórhonos Iástaniakkui vethette össze* Az értekezés első része behatóan foglalkozik ama tényezők megvitatásával, a melyektől az ér átmérője függ. E részben physikai részben pedig anatómiai és haemodynawikai tényezőbe vonatkozó vizsgálatok irodalmának alapos megvitatása után arra az eredményre jut,hogy a hullában szükebbnek talált ér szükség képen szükebb az élőben is* Ennek bizonyítéka a szükebb erek falának vékonyabb

volta,miután az erek falvastagsága azok átmérőjéhez alkalmazkodik az élőben* Az érfalnak a keringés sz emp on újából fontos tulajdonsága annak rugalmassága, a mely rendesen kisebbedik,ha az érfal nyújthat ósága no, mint a hogy ez nőni szokott a rendesnél kisebb keresztmetszetű ereiméi Ez a köm 1 meny .valamint az aorta kezdetének szűkülete, a melynél fogva az. aorta kezdete megszűnik nszelkaz.án* módjára működni és egyszerű elvezető csővé válik , a hierin* gés a szerveknek a szívműködés sekornniája & empontjuhól fenálló tökéletességéből el vesz. valamit. és az, a -ni a tökeletessegból hiányzik, vagy a szív compensáló működése útján tétetik ártalmatlanná, vagy a keringés elég teler. ség ének válik forrásává. Ezeknek alap-